2011. március. 01. 10:11 MTI Utolsó frissítés: 2011. március. 01. 10:12 Tech

Egyre kevesebb disznódelfin él a Balti-tengerben

Állatvédők adatai alapján tovább csökkent a disznódelfinek száma a Balti-tengerben: különösen a Rügen szigetétől keletre eső belső részen aggasztó a helyzet, ahol mindössze 250 kifejlett állat maradt - közölte Petra Deimer, a német Tengeri Emlősöket Védő Társaság (GSM) elnöke.

Adatai a Der Spiegel című német lap internetes kiadása szerint a Jastarnia-terv egyik munkacsoportjától származnak. A terv tíz éve jött létre a legtöbb Balti-tenger menti állam részvételével, hogy megmentsék az egyetlen ott honos cetfélét. Az állomány a dániai vizekben is zsugorodott. Míg 1994-ben a Balti-tenger nyugati részén még becslések szerint 27 769 állat élt, 2005-ben már csupán 10 865. Az utóbbi három esztendőben megesett, hogy a járókelők és a vízi sportok űzői 170 disznódelfin-tetemről is jelentést tettek egy év leforgása alatt csak a német partok mentén.

wikipedia.org

A tetemek több mint a fele a halászat rovására írható - hangsúlyozta Deimer vizsgálati eredményekre hivatkozva. A mesterségesen előidézett pusztulás mértéke mindenképp túl magas, amúgy nem haladná meg az állomány egy százalékát.

A közönséges disznódelfin (Phocoena phocoena) mintegy 1,8 méteresre nő meg, és a GSM közlése szerint elérheti a 15 éves kort. A cetek fogyatkozása elsősorban a halászatra - a mellékfogások által - vezethető vissza, azonban a tengervíz szennyezése, a természeti kincsek kiaknázása és a fokozódó hajóforgalom is hozzájárul a pusztuláshoz. A Jastarnia munkacsoportja a cetekre kevésbé ártalmas halászati eszközök alkalmazását javasolja, például varsák használatát állított hálók helyett, amelyek halálosak a cetek és a tengeri madarak számára.

A disznódelfineket az Északi-tengeren is veszély fenyegeti. A tengeri szélerőműparkok építésénél ugyanis a cégek nem veszik figyelembe a zajra vonatkozó határértékeket, ez pedig zavarja az amúgy is veszélyeztetett tengeri emlősöket.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.