2011. január. 25. 10:20 MTI Utolsó frissítés: 2011. január. 25. 10:22 Tech

Cápát is esznek a kardszárnyú delfinek

A partközelben élő, oroszlánfókákra vadászó kardszárnyú delfinektől eltérően nyíltvízi fajtársaik a cápahúst sem vetik meg, a zsákmány kemény bőre azonban egészen a fogínyig koptatja fogaikat - állapították meg kanadai és amerikai kutatók a Csendes-óceán északkeleti részén tett megfigyeléseikből.

Korábbi kutatások során már felfedeztek genetikai különbséget a két élőhely kardszárnyú delfinjei között, az eltérő viselkedés pedig alátámasztja azt az elképzelést, amely szerint két külön fajról van szó - mutat rá a John Ford, a kanadai Pacific Biological Station tengerbiológusa vezetet csoport a Nature című folyóiratban a Die Welt oldala szerint. 

A nyíltvízi kardszárnyúak táplálkozási szokásairól igen nehéz információhoz jutni, mivel több száz méter mélységben vadásznak. A kutatóknak ezért mindössze két ízben sikerült közvetett jeleket találni: a csapatok hosszú merülését követően friss húscafatok úsztak a vízen. Azok elemzéséből kiderült, hogy a Somniosus pacificus nevű mélytengeri cápa legalább 16 különböző példányából származtak. 

A kutatók szerint a szokatlan étrend az oka annak a különös jelenségnek, hogy a nyíltvízi kardszárnyúak partra vetődött példányainak gyakran tövig lekopott fogaik vannak, míg part menti fajtársaik fogazata éles marad. A cápák bőre ugyanis igencsak kemény és durva. A két csoport eltérő táplálkozási stratégiája alátámasztja azt a jelenlegi nézetet, hogy a kardszárnyú delfinek nem tartoznak egyetlen fajba. Úgy tűnik, legalább három önálló faj, továbbá két alfaj alkotja a cetek e csoportját. Erre következtettek nemrégiben dán kutatók is genetikai elemzések útján. 

A most nyert ismereteknek természetvédelmi jelentőségük is van a kutatók szerint. Ha ugyanis a nyíltvízi változat kihal, az eltérő táplálékbázissal rendelkező part menti rokon nem léphet egyszerűen a helyébe, tehát a nyílt vízről eltűnhet a kardszárnyú delfin. Becslések szerint Kalifornia és Alaszka között már csupán mindössze ötszáz nyíltvízi kardszárnyú delfin él.

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.