Maga a „life hack” kifejezés olyan hatékonyságot fokozó apró trükköket takar, amellyel eredetileg az IT-szakmában tevékenykedő programozók igyekeztek valamelyest tompítani az őket érő információ-zuhatagot és áttekinthetőbbé tenni azokat az adatokat, amelyekkel dolgozniuk kellett. Ez lehet bizonyos folyamatokat automatizáló, úgynevezett script, amely tulajdonképpen egy apró segédprogram, vagy bizonyos, repetitív műveleteket egyetlen gombnyomásra végrehajtó makró (a legegyszerűbb példa erre a beérkező e-maileket szortírozó szűrő, amely külön mappába helyezi a munkahelyi és külön mappába a magánjellegű üzeneteket).

A kifejezés Danny O’Brien IT-újságíró nevéhez fűződik, aki informatikusokat, illetve hasonló területen dolgozó szakembereket kérdezett meg munkamódszereikről. O’Brien hamar észrevett egy különös mintát: az IT-szakemberek sokszor találnak ki elsőre nem teljesen nyilvánvaló, de a produktivitást serkentő trükköket, amelyek segítik a munkavégzésüket.

Az újságíró a 2004 februárjában a kaliforniai San Diegóban rendezett O’Reilly Emerging Technology Conference nevű rendezvényen tartotta Life Hacks: Tech Secrets of Overprolific Alpha Geeks (A rendkívül termékeny „kockák” technológiai titkai) című előadását. A life hack kifejezés ezután indult hódító útjára, főleg a konferencián résztvevő bloggereknek köszönhetően. A két szó jelentése azonban egy idő után már átalakult, ötvöződve egyfajta játékos kíváncsisággal, amely arra irányul, hogy a való életben milyen módszerekkel lehet felgyorsítani, hatékonyabbá tenni akár a leghétköznapibb folyamatokat.

Merlin Mann más szemszögből nézi a dolgokat

AP

A jelenség erősödésével O’Brien egy olyan weboldal elindításán kezdett fáradozni, amely kifejezetten az ilyen ötletes megoldásokat igyekezett összegyűjteni. 2004 szeptemberében egy Merlin Mann nevű ismertebb blogger elindította a 43.folders.com című oldalt, amely kifejezetten a hatékonyságot növelő ötleteket és módszereket kezdte összegyűjteni.

A Gawker médiabirodalom 2005 januárjában szintén elindította saját oldalát, a LifeHacker.com-ot, amelyet néhány hónappal később, májusban egy Leon Ho nevű blogger saját honlapja, a Lifehack.org követett. O’Brien és Mann végül egyesítették erőiket és a 2005-ös O’Reilly Emerging Technology Conference-en már együtt álltak a közönség előtt Life Hacks Live című előadásuk során. Ugyanebben az évben a nyelvészeket tömörítő American Dialect Society éves gyűjtésében a lifehack az év második leghasznosabb szava volt, a podcast mögött. 2006-ban indult el a HackCollege nevű oldal, amely kifejezetten egyetemi hallgatóknak nyújt ötleteket kollégiumi életük áramvonalasításához.

A lifehackinghey nincs szükség technológiai ismeretekre, vagy bármilyen előképzettségre, a legjobb és leghatékonyabb ötletek sokszor egyszerűen a józan ész szüleményei. Számtalan fórumon találkozhatunk újabb és újabb megoldásokkal, de magunk is kitalálhatjuk saját lifehackjeinket, legyen szó bevásárlásról, lakásfelújításról, vagy akár kényelmi igényeinket kielégítő ötletekről. Az alábbi rövid gyűjteményben betekintést kínálunk a találékony ötletekbe, és mindenkit arra biztatunk, hogy keresse fel a lifehackinggel foglalkozó weboldalak, vagy Twitter-profilok valamelyikét.

Kezdjük a technológiával kapcsolatos ötletekkel, hiszen az egész mozgalom az IT-világból sarjadt. Ha például mobiltelefonunkra nem kívánt reklámüzenetet kapunk, válaszként küldjük el a STOP szót az adott számra. Az esetek nagy részében ezzel sikeresen töröljük magunkat a spammerek adatbázisából.

Megmenekülhetünk a kéretlen reklámoktól

AP

Merlin Mann agyából pattant ki az Inbox Zero Method ötlete, amelynek lényege, hogy a beérkező e-mail üzeneteinket tároló mappát igyekezzünk mindig üresen tartani, ezzel biztosíthatjuk, hogy minden üzenetet elolvastunk és értelmeztünk is, ennek köszönhetően nem halasztunk el ránk váró feladatokat és biztosak lehetünk benne, hogy mindenkinek válaszoltunk is, megspórolva ezzel a későbbi kényelmetlenségeket. A módszer segítségével sokkal szervezettebben és hatékonyabban intézhetjük munkaügyeinket és magánéletünk is kiegyensúlyozottabbá válhat.

Aki sokat utazik, bizonyára találkozott már a szállodák külön díjazásért igénybe vehető kábeltévé-szolgáltatásával. Az élelmes lifehackerek azonban nem szeretnek fizetni a különböző dolgokért, ha azokat ingyen is elérhetik. A Nokia TV rendszereit használó hotelekben például ez lehetővé válik, ha a távirányítón megnyomjuk a 2-2-1-lefelé gombokat, majd megnyomjuk az OK-t. Ha már szállodákkal van dolgunk: ha valami miatt hirtelen le kéne mondani a szobafoglalásunkat – ez a legtöbb helyen pénzbe kerül – kérjük a foglalás dátumának módosítását, majd néhány nappal később mondjuk le a foglalást, így jó esetben megúszhatjuk a foglaló levonását.

Ha a számítógépünk merevlemeze valamiért tönkremegy, egy egyszerű módszerrel elképzelhető annyi lelket lehelni az eszközbe, hogy a legfontosabb adatainkat lementhessük róla. Ehhez el kell távolítani a merevlemezt a gépből, majd beletenni egy légmentesen zárható műanyag zacskóba. Ha ez megvan, egy újabb műanyag zacskót kell ráhúzni, hogy biztosan ne érhesse semmiféle nedvesség az eszközt. Ezután legalább 12 órán keresztül kell fagyasztani, majd, ha ez megtörtént, újra csatlakoztatni a számítógéphez. Ha jól sikerült, az adatokat tároló lemezek a hideg miatt összehúzódnak annyira, hogy a meghibásodott olvasófej nem ér hozzájuk és nem karcolja össze azokat. Ezután megkezdhetjük az adatok lementését, amíg a lemez fel nem melegszik annyira, hogy újra meghibásodjon. Ilyenkor a folyamat ismétlésével folytathatjuk, azokkal az adatokkal, amiket nem sikerült lementeni. Fontos megjegyezni, hogy ez a megoldás csak akkor működhet, ha a merevlemez olvasófeje hibásodott meg, ráadásul akkor sem 100 százalék a siker esélye, azonban, ha nincs pénzünk adatmentésre egy próbát mindenképen megér.

Fontos, hogy dupla zacskóban fagyasszuk a merevlemezt!

AP

Aki szeretné fejleszteni gépírási sebességét, egyszerű módszerrel gyakorolhat: nyisson meg egy érdekes cikket böngészőjében, majd a Ctrl-F billentyűkombináció segítségével kapcsolja be a keresési funkciót. Ha elkezdi gépelni a cikk első szavát, a böngésző kiemeli, hogy hol található az adott betűkombináció. Így akár a cikk teljes szövegét le lehet gépelni a digitális „sorvezető” segítségével.

A mindenre elszánt lifehackerek számtalan ötlettel álltak már elő, erre talán a legjobb példa a világszerte ismert videó, amelyről megtanulhatjuk, hogyan lehet néhány másodperc alatt úgy összehajtogatni egy pólót, mintha egy ruhaüzlet polcáról emeltük volna le.

Szintén hasonló ötletes módszer, melynek segítségével hirtelen jött vendéget is meg tudunk kínálni egy pohár borral, még akkor is, ha nem volt kellően behűtve az ital. A mosogatóba borítsunk bele 10-15 jégkockát, engedjük fel annyi vízzel, hogy ellepje a fektetett üveget, majd szórjunk bele 3-4 evőkanál sót. Ezután kevergessük gyorsan. A végbemenő fizikai és kémiai reakció – a sós víz fagyáspontja jóval alacsonyabb az édesvíznél – miatt az üveg néhány perc alatt fogyasztható hőmérsékletűre hűl.

A lifehackerek azonban nem csak ilyen hirtelen helyzetekre találnak megoldást, hanem például életünk hatékonyabb szervezéséhez, kézbentartásához. Egy ilyen javaslat, amelynek segítségével kordában tarthatjuk ruhatárunkat és biztosíthatjuk, hogy egy-egy darab nem foglalja feleslegesen a helyet a szekrényben. Akasszuk be a fogasokat fordítva a szekrénybe, majd azokat a ruhákat, amelyeket kiveszünk, tegyük vissza a hagyományos módon. Egy év elteltével nézzük végig a szekrényt, és azokat a ruhákat, amelyeket egyszer sem vettünk fel, ajándékozzuk el jótékony célra.

Ha reggel sietnünk kell, érdemes összevonni a fogmosást a zuhanyzással, így két legyet üthetünk egy csapásra. A Lifehackerek azonban a késésre hajlamosak számára is előálltak egy módszerrel: bárhova is megyünk, mindig érjünk oda 10 perccel korábban. Ha ezt megszokjuk, még kisebb fennakadás esetén is időben megérkezhetünk, ráadásul nem fogunk stresszelni a késés miatt.

Az éttermi fogyasztást illetően megfontolandó tanács, hogy a napi ajánlat sokszor olyan hozzávalókból készül, amelyek már szavatossági idejük végéhez közelítenek, ezért érdemes megfontolni, hogy valóban azt választjuk-e. A gyorséttermek rajongói pedig jól teszik, ha a szendvicseik mellé sótlanul kérik a hasábburgonyát, így ugyanis biztosak lehetnek benne, hogy frissen sütve kerül a tálcájukra.

A Lifehacking tehát ilyen és ehhez hasonló módszereket jelent, bizonyára sokan használnak hasonló trükköket, amelyekre saját maguktól jöttek rá. A témával foglalkozó oldalakról azonban számtalan új ötletet lehet meríteni, nosza rajta: lifehackingre fel!