2007. július. 19. 16:17 hvg.hu Utolsó frissítés: 2007. július. 19. 16:05 Tech

Tippek a feszültségingadozás és villámkárok ellen

A nyáron gyakrabban előforduló zivatarokra, az azzal együtt járó gyakoribb villámlásokra és villámkárokra hívja fel a figyelmet az APC-MGE és az Országos Meteorológiai Szolgálat. A nyár a villámlások szempontjából a legveszélyesebb időszak, ilyenkor ugyanis 4-5 naponként fordul elő villámlással együtt járó zivatar.

Nem csak a gépet teheti tönkre,
hanem az adatokat is
© AP
Az érzékeny elektronikai eszközök – házimozik, számítógépek, televíziók – a villámlás okozta túlfeszültség hatására tönkremehetnek. Az APC felmérése szerint a hazai háztartások 53 százaléka észlelt már áramellátási problémát, és ezek a problémák a háztartások több mint 17 százalékánál villámcsapás okozta túlfeszültségre voltak visszavezethetőek. Ezzel együtt a lakosság 60 százaléka nem tud arról, hogy a villámhárítón kívül egyéb villámvédelmi megoldások is létezhetnek.

Az áramellátásban jelentkező túlfeszültségnek két oka van: a kiugróan magas feszültség általában villámcsapás, a „valamivel magasabb” feszültségszint pedig hálózathiba következménye. A villámcsapás okozta túlfeszültség, nemcsak a villamos- és telefonhálózatba, hanem az informatikai-, és hírközlési rendszereinkbe is behatol. Azonban a villám nemcsak ott okoz kárt, ahova becsap: mágneses erőtere indukció útján akár 1 km távolságban is károkat tehet az elektronikus berendezésekben.

„Zivatar, azaz villámlással és mennydörgéssel kísért légköri jelenség bármelyik évszakban előfordulhat, bár az időjárási megfigyelések statisztikája azt mutatja, hogy május és szeptember között a leggyakoribb az előfordulásuk” – mondta el dr. Gyuró György meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. „Évente átlagosan 30 olyan nap van, amikor egy adott településen zivatart lehet megfigyelni. A három nyári hónapra ebből 20 nap jut, a többi kilenc hónapra átlagosan 10. Ez azt jelenti, hogy a nyári évszak 92 napja alatt átlagosan 4-5 naponként fordul elő villámlással járó zivatartevékenység” – tette hozzá dr. Gyuró György.

„Azt tartja a mondás, hogy kétféle számítógép létezik: amelyik túlfeszültség következtében meghibásodott és adatokat vesztett és az, amelyik csak ezek után fog – ha nem alkalmaznak valamilyen védelmi megoldást. A túlfeszültséget leggyakrabban villámlás okozza, ezért aktuális nyáron a villámlás okozta károkról beszélni” – mondta Szarka Attila, az APC-MGE rendszermérnöke. „A villámlás és a villámlás okozta túlfeszültség ellen többféleképpen lehet védekezni. Azoknak, akiknek még nincs túlfeszültség-védelmi berendezésük, azt javasolja az APC-MGE, hogy nyaralás idejére, amíg nem tartózkodnak otthon, tegyék meg a következőket: áramtalanítsák az érzékeny berendezéseket: húzzák ki a konnektorból a televíziót, rádiót, mosógépet. A számítógépből minden kimenő vezetéket távolítsanak el. Aki ezt nem szeretné minden vihar előtt megtenni – váratlan, hálózati hibából eredő túlfeszültség előtt nem is tudja – annak túlfeszültség-védelmi berendezések használatát javasoljuk” – tette hozzá Szarka Attila.

Többlépcsős védelem kell (Oldaltörés)

Túlfeszültség-védelmi berendezések használatakor is többlépcsős védelemre van szükségünk, hogy megfelelően védekezhessünk a villámlás okozta károk ellen: a villámhárító a nagy áram közvetlen romboló hatásától óv bennünket, az elosztó szekrényekben található (ha beépítettek ilyet) fedő- és középvédelmi eszközök pedig az igen nagy túlfeszültség impulzusokat szelídítik meg, így a legnagyobb károktól védenek. A „megszelídített”, ám még mindig nagy energiájú impulzustól helyi túlfeszültség-védelmi eszközök segítségével tudjuk az érzékeny elektronikai berendezéseinket megvédeni. Ezek ára a védeni kívánt eszközök – számítógép, házimozi, televízió – árához képest elenyésző: többmilliós berendezéseket néhány ezer forintos befektetéssel is megvédhetjük.

Négy tipp, amely betartása segít megóvni az értékes elektronikai berendezéseket a villámlás és az áramellátás zavaraiból eredő túlfeszültség ellen:

1. Válasszon olyan túlfeszültség-védelmi berendezést, amelynek alacsony a feszültség-áteresztő értéke. A túlfeszültség-védelmi megoldás csak akkor működik, ha a lakásban van szabványnak megfelelő földelés.

2. Az elektronikai eszközök védelmének biztosítása érdekében olyan túlfeszültség-védelmi eszközt válasszon, amely az áramlökések által veszélyeztetett összes útvonalat, többek között az elektromos vezetékeket, telefonvezetékeket, adatkábeleket és koaxiális kábeleket is lefedi.

3. Állapítsa meg, hogy mely eszközök esetében fontos, hogy áramszünet esetén is tovább működjenek, ezeket az eszközöket lássa el szünetmentes tápegységgel.

4. Kis irodáknak is érdemes túlfeszültség-védelmi megoldást alkalmazniuk: egy esetleges túlfeszültség ugyanis nem csak a berendezéseket (számítógépek, monitorok) teszi tönkre, hanem a gépeken tárolt adatok is elveszhetnek.

Hirdetés
Kult Balla István, Németh Róbert 2024. november. 30. 20:00

„Ez az első olyan lemezanyag, aminek az írása közben józan voltam” – Analog Balaton-interjú

„A leszaromság is abból jöhet, hogy csináljuk, amit szeretünk, és nem kell magunkat megerőltetni” – írja le a nemrég Repedés című albummal jelentkező Analog Balaton a hozzáállásukat a világhoz. Szomorú-e a mai popzene? Milyen volt a tagok – Zsuffa Aba és Vörös Ákos – híres Kinizsi utcai albérlete? Miben más józanul dalokat írni, mint a korábbi gyakorlat? Interjú.