Az évi 350 ezer észlelt villám tizede lecsap Magyarországon
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és az American Power Conversion (APC) közösen hívta fel a figyelmet a villámok elleni védekezés szükségességére a nyári villámszezon kezdetén.
Magyarországon a háztartásokban több százezer forintos értéket képviselnek az elektronikai eszközök – például a televíziókészülékek, mosógépek, számítógépek –, melyek a villámok okozta túlfeszültség hatására tönkremehetnek. Bár az APC felmérése szerint a háztartások egy hatodának volt már villámláshoz kapcsolódó áramellátási problémája, az emberek 60 százaléka mégsem tudja, hogy milyen villám- és túlfeszültségvédelmi megoldások léteznek. Annál inkább időszerű ez a probléma, mert júniusban csap le a legtöbb villám – figyelmeztet az BME, az OMSZ és az APC.
A 2004-ben Magyarországon észlelt villámok területi megoszlása © OMSZ |
„A villámhárító (elsődleges villámvédelem) feladata, hogy felkínáljon a villámnak egy biztonságos becsapási pontot, és a becsapó villám áramát a földbe vezesse anélkül, hogy az épületben bármilyen rombolás vagy tűz keletkezne” – mondta el Dr. Horváth Tibor, a BME professzora. „Az elsődleges villámvédelem ellenére sincsenek biztonságban az elektronikát használó eszközeink. Még az épületet nem roncsoló villámok is károsíthatják számítógépeinket és híradástechnikai berendezéseinket. A villámok áramának egy része behatol a villamos hálózatba vagy a telefonhálózatba, a hírközlési és informatikai rendszereinkbe és a fellépő túlfeszültség tönkreteheti az érzékeny berendezéseket, esetenként zárlatokat vagy tüzeket okozhat. A villámcsapások másodlagos hatásaitól túlfeszültségvédelmi eszközökkel kell a legkorszerűbb berendezéseinket megvédeni” – fejtette ki a professzor.
Áramkimaradási okok megoszlása 2004-ben a magyar háztartásokban © American Power Conversation |
Az APC tavaly készült felmérése arra mutat rá, hogy a hazai háztartások 53 százaléka észlelt áramellátási problémát, és ezek a háztartások 17 százalékánál villámcsapásokra vezethetők vissza. Ezzel szemben az is kiderül a kutatásból, hogy az emberek 60 százaléka nem tud arról, hogy a villámhárítón kívül léteznek egyéb villámvédelmi megoldások.
A villám természeti csapás: sok százmillió voltos feszültség és sok tízezer vagy százezer amperes, néhány kilométer hosszú, de igen rövid idejű (a másodperc milliomod részéig tartó) villamos kisülés. A villámcsapások vagy a felhők között, vagy a zivatarfelhő és a föld között alakulnak ki. A villám a zivatarfelhőkben halmozódó villamosan feltöltött vízcseppek és jégkristályok tömegéből, a zivatarfelhőben fellépő töltésgócokból indul. Zivatarról akkor beszélünk, amikor a légköri villamos kisülés, a villám, az azt kísérő mennydörgés, szél és eső együttesen észlelhető.
2004 villámai
Hónap | Összes villám | Lecsapó villám |
január | 0 | 0 |
február | 7 826 | 406 |
március | 102 | 17 |
április | 9 005 | 416 |
május | 73 856 | 5 747 |
június | 135 776 | 10 849 |
július | 44 023 | 3 950 |
augusztus | 81 550 | 8 523 |
szeptember | 445 | 39 |
október | 187 | 59 |
november | 1 951 | 214 |
december | 0 | 0 |
Összesen | 354 721 | 30 220 |
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat