2005. június. 10. 15:34 hvg.hu Utolsó frissítés: 2005. június. 10. 16:09 Tech

Az évi 350 ezer észlelt villám tizede lecsap Magyarországon

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és az American Power Conversion (APC) közösen hívta fel a figyelmet a villámok elleni védekezés szükségességére a nyári villámszezon kezdetén.

Magyarországon a háztartásokban több százezer forintos értéket képviselnek az elektronikai eszközök – például a televíziókészülékek, mosógépek, számítógépek –, melyek a villámok okozta túlfeszültség hatására tönkremehetnek. Bár az APC felmérése szerint a háztartások egy hatodának volt már villámláshoz kapcsolódó áramellátási problémája, az emberek 60 százaléka mégsem tudja, hogy milyen villám- és túlfeszültségvédelmi megoldások léteznek. Annál inkább időszerű ez a probléma, mert júniusban csap le a legtöbb villám – figyelmeztet az BME, az OMSZ és az APC.

A 2004-ben Magyarországon észlelt villámok
területi megoszlása
© OMSZ
„Évente átlagosan 28-33 zivataros nap van Magyarországon. A zivatarok közel 95 százaléka a nyári félévre esik, az év legzivatarosabb hónapja a június. 2004-ben összesen 30.220 villám csapott le, ezek közül 10.849 júniusban” – mondta Wantuch Ferenc, az OMSZ főtanácsosa. „Magyarországon 1998 óta működik villámfigyelő rendszer. A SAFIR a Kárpát-medence jelentős részét lefedve, mintegy 200.000 négyzetkilométernyi területet tart állandó megfigyelés alatt. A SAFIR rendszerrel közel 2 km-es pontossággal lehet megadni a felhőkből a földre lecsapott villámok helyét” – tette hozzá Wantuch Ferenc.

„A villámhárító (elsődleges villámvédelem) feladata, hogy felkínáljon a villámnak egy biztonságos becsapási pontot, és a becsapó villám áramát a földbe vezesse anélkül, hogy az épületben bármilyen rombolás vagy tűz keletkezne” – mondta el Dr. Horváth Tibor, a BME professzora. „Az elsődleges villámvédelem ellenére sincsenek biztonságban az elektronikát használó eszközeink. Még az épületet nem roncsoló villámok is károsíthatják számítógépeinket és híradástechnikai berendezéseinket. A villámok áramának egy része behatol a villamos hálózatba vagy a telefonhálózatba, a hírközlési és informatikai rendszereinkbe és a fellépő túlfeszültség tönkreteheti az érzékeny berendezéseket, esetenként zárlatokat vagy tüzeket okozhat. A villámcsapások másodlagos hatásaitól túlfeszültségvédelmi eszközökkel kell a legkorszerűbb berendezéseinket megvédeni” – fejtette ki a professzor.

Áramkimaradási okok megoszlása 2004-ben
a magyar háztartásokban
© American Power Conversation
„A villámcsapás számtalan problémát okozhat az elektronikus berendezésekben: az otthoni és irodai szórakoztatóelektronikai és számítástechnikai eszközök folyamatos veszélynek vannak kitéve. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2004-ben Magyarországon 31500 alkalommal jelentettek be villámcsapás kárt, és a biztosítók 1,7 milliárd forintot fizettek ki. Azonban ez az összeg valószínűleg még mindig nagyságrendekkel kisebb a tényleges károknál” – mondta el Bíró Viktor, az APC Magyarországi Képviseletének értékesítési vezetője. „Léteznek viszont túlfeszültségvédelmi eszközök, amelyek védelmet nyújtanak az otthoni, irodai és vállalati felhasználóknak, és egy ilyen túlfeszültségvédelmi berendezés ára eltörpül például egy házimozi-rendszer, televíziókészülék, hűtő vagy mosógép ára mellett” – tette hozzá Bíró Viktor.

Az APC tavaly készült felmérése arra mutat rá, hogy a hazai háztartások 53 százaléka észlelt áramellátási problémát, és ezek a háztartások 17 százalékánál villámcsapásokra vezethetők vissza. Ezzel szemben az is kiderül a kutatásból, hogy az emberek 60 százaléka nem tud arról, hogy a villámhárítón kívül léteznek egyéb villámvédelmi megoldások.

A villám természeti csapás: sok százmillió voltos feszültség és sok tízezer vagy százezer amperes, néhány kilométer hosszú, de igen rövid idejű (a másodperc milliomod részéig tartó) villamos kisülés. A villámcsapások vagy a felhők között, vagy a zivatarfelhő és a föld között alakulnak ki. A villám a zivatarfelhőkben halmozódó villamosan feltöltött vízcseppek és jégkristályok tömegéből, a zivatarfelhőben fellépő töltésgócokból indul. Zivatarról akkor beszélünk, amikor a légköri villamos kisülés, a villám, az azt kísérő mennydörgés, szél és eső együttesen észlelhető.

2004 villámai

Hónap

Összes villám

Lecsapó villám

január

0

0

február

7 826

406

március

102

17

április

9 005

416

május

73 856

5 747

június

135 776

10 849

július

44 023

3 950

augusztus

81 550

8 523

szeptember

445

39

október

187

59

november

1 951

214

december

0

0

Összesen

354 721

30 220

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat