Ahhoz, hogy megértsük, miben rejlik a cigarettázás legnagyobb veszélye, először nézzük végig a folyamatot: mi történik, amikor meggyújtunk egy cigarettát?

A dohány meggyújtásakor egy magas hőmérsékletű égési reakció indul el. A 900 Celsius-fokon történő égés egy összetett égésterméket hoz létre, a többek közt szénmonoxidból, kátrányból, nitrogénoxidokból, formaldehidből is álló cigarettafüstöt, amit a dohányos a cigaretta szűrőjén keresztül belélegez. Az extrém hőmérsékleten történő égési folyamat következtében így számos káros összetevő jut be a szervezetbe.

Mi van a cigaretta füstjében?

Sokan még mindig a nikotint tartják a dohányzás elsődleges veszélyforrásának, ami függőséget okoz, stimulálja az idegrendszert, emeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát, valamint szédülést és fejfájást is okozhat. Ám az egészségügyi problémák túlnyomó részét ma már ahhoz a további 7000-nél is több vegyianyaghoz kötjük, ami az égés során keletkezik. Ezek közül 93-ról állapította meg az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

Ilyen például a szén-monoxid, ami csökkenti a vér oxigénszállító kapacitását. A belélegzett szén-monoxid a vérünkbe kerülve hozzátapad a vörösvérsejtek hemoglobinjához, amely normál esetben az oxigént szállítja. Ráadásul ezt körülbelül 250-szer erősebben teszi, mint az oxigénmolekula, ezért leválasztani is csak nagyon nehezen lehet. Az oxigén helyett szén-monoxidot szállító vér így nem tudja ellátni a feladatát, emiatt a sejtek és szövetek oxigénhiányos állapotba kerülnek.

A füst tartalmaz még cianidot is – csak hogy a legismertebb veszélyes összetevőknél maradjunk –, ami ugyancsak blokkolja a sejtek légzését. Emellett rákkeltő anyagokat is találunk benne, amelyek a dohány égése során keletkeznek. Ilyenek például a benzol, a formaldehid – melyek nagy mennyiségben mérgezőek és különösen károsítják a tüdőt –, illetve a nitrózaminok. A rákkeltő anyagok száma és mennyisége változó lehet a különböző dohánytermékek esetében.

Hogyan károsít a füst?

Az égéskor keletkező füst belélegzése több szempontból is veszélyes: közvetlenül a tüdőbe jutva annak szöveteit roncsolja, gyulladást és hegesedést okoz. A tüdőből a véráramba kerülve nikotintól való függőség kialakulása mellett pedig többek között a rák, valamint szív- és érrendszeri problémák kialakulásáért felelős.

Mindemellett az égés során keletkező füst a dohányos környezetében lévő más emberek számára is kockázatforrás, hiszen belélegzése a nemdohányzókatat is veszélyeztetheti. Sőt, egy füstös helyiségben a tárgyakra, ruházatra leülepedett káros anyagok az azokkal kapcsolatba kerülők bőrén keresztül is károsíthatják az egészséget.

A legjobb, ha el sem kezdjük

Ahhoz, hogy szervezetünket a lehető legkevésbé tegyük ki a cigaretta égése során keletkező anyagok káros hatásának, a legjobb megoldás az, ha megpróbáljuk a dohányzást teljesen és minden formában kizárni az életünkből, optimális esetben már a rászokás előtt. A dohányzók esetében a legjobb megoldás mindig az, ha felhagynak minden dohányt és nikotint tartalmazó termék használatával. Így nemcsak saját magukat, de szeretteiket, a környezetükben lévő embereket is megóvják a dohányzás ártalmas velejáróitól.

Azok számára, akik valamiért mégsem teszik le a cigarettát, szintén fontos az ártalomcsökkentés. Ma már léteznek olyan technológiák, amelyek égés és füst nélkül működnek. Fontos, hogy ezek sem kockázatmentesek, már csak azért sem, mert tartalmaznak például a függőség mellett a szív- és érrendszeri, illetve idegrendszeri tünetekért felelős nikotint, a hosszú távú hatásaikat pedig még vizsgálják. Ugyanakkor az égés kiiktatása miatt kevesebb mérgező anyag keletkezik használatukkor, így csökkentve az egészségre gyakorolt hatást mind a használó, mind pedig annak környezete esetében. Ilyen alternatíva például a dohány hevítésén alapuló technológia, ahol égés nem megy végbe, viszont a hevítés során keletkezett hő már képes felszabadítani a dohány és a nikotin páráját. És ide sorolhatjuk az e-cigarettákat is – ahol az égés helyett elektromos úton melegszik fel a készülékben lévő nikotin- vagy nikotinsó-tartalmú folyadék -, illetve a nikotinpárnákat, amelyek dohányból kivont nikotint tartalmaznak, ami a száj nyálkahártyáján keresztül szívódik fel használatakor.

Azonban a dohányzás minden formája káros, ezért kizárólag a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetőek a legnagyobb mértékben a dohányzás ártalmai.