Magyarországon például teljesen legális még egy teljes mozifilm letöltése is (ha nem másoljuk át másnak pénzért) – leszedhetjük, megnézhetjük, büntetlenül. Sőt, nálunk a zeneszámok magáncélú letöltése sem illegális, hiszen a lemezek, USB-s tárolók, fénymásolók, sőt még a nyomtatók árában is van egy (jelentős) százalék, amit az Artisjusnak fizetünk, ún. reprográfiai adó képében. Persze nálunk sem egyszerű a helyzet: a bíróságok úgy értelmezik a jogszabályokat „ahogy sikerül”, a legtöbb esetben attól is függ az elbírálás, hogy az eljáró bíró egyáltalán tudja-e, mi fán terem az MP3 vagy a DivX, sőt sokszor elfeledkeznek arról, hogy a felhasználók évente százmilliárdokat fizetnek kvázi „előre”, a majdani, esetleg letöltött MP3-akért.

Még kuszább a helyzet külföldön, konkrétan Amerikában. Olvasóink bizonyára tudják, hogy előszeretettel adunk hírt a legtöbb esetben tragikomikus, a „kalózkodás” megfékezése címszóval előadott próbálkozásokról.

Az év végére is maradt még egy komédia. A főszereplők egyike természetesen ezúttal is a legnagyobb amerikai jogvédő szervezet, a RIAA. A másik szereplő az itthon is sok felhasználó által ismert és kedvelt Megaupload – ők olyasmi szolgáltatást nyújtanak, mint a népszerű Rapidshare, vagy a magyar addat.hu, vagy data.hu.

A RIAA év végére úgy döntött, még egy kicsit „bekeményít”, és nagyon komolyan felszólították a Megauploadot, hogy ha nem tesznek valamit a rengeteg, szervereiken tárolt film/zene és egyéb jogvédett anyagok eltávolításának érdekében, akkor a RIAA a Mastercarddal közösen, jövőre megakadályozza, hogy a Megauploadnak hitelkártyával fizetett pénzek eljussanak a céghez. A Megaupload szolgáltatása ugyan ingyenes, ám néhány dollár fejében több sávszélességet kinálnal – ezt a bevételi forrást óhajtja most elzárni a RIAA és a Mastercard.

A legtöbb cég ilyen esetben valószínűleg riadtan keresné a megoldást vagy megegyezést – most azonban melléfogtak a jogvédők… A Megaupload ugyanis kiadott egy sajtónyilatkozatot, miszerint (nem szó szerinti fordítás): nem a RIAA és főleg nem egy hitelkártyacég dolga eldönteni, hogy mi legális és mi nem. Ráadásul a Megaupload és a Megavideo egy hongkongi székhelyű cég, így elég kevéssé vonatkoznak rájuk az amerikai jogszabályok. A közlemény végén a cég sajtósa, Bonnie Lam megjegyzi: nem igazán érdekli őket, mit csinál a Mastercard, bevételük így is a reklámokból származik, szóval meg sem fogják érezni, ha a Mastercard utalások elmaradnak. A szervereiken tárolt anyagokat pedig köszönik, nem babrálják – jó nekik, ahogy van…

Több mint napi 45 millió egyedi látogatóval és majdnem egymilliárd oldaletöltéssel érthető, hogy nem nagyon érdekli őket a fenyegetés: legfeljebb találnak más hitelkártyacéget vagy alternatív fizetési módot. 

Ha ez nem lenne elég, Bonnie a közlemény végén, még meg is „fenyegeti” a Mastercardot: „…[…] a Megaupload egy törvényesen működő cég – fotók, üzleti dokumentumok, backup fájlok és workfájlok is vannak a szervereken – több mint 500 óriáscég használja a Megaupload szolgáltatásait fájlmegosztásra. A copyright problémák esetében, a szóban forgó tartalom jogtulajdonosának kell a bíróságon bizonyítani, hogy a Megaupload jogsértést követett el – minden esetben külön-külön. Ez nem oldható meg egy csapásra, ezért érdekes ahogy a Mastercard (akinek semmi köze a copyright jogokhoz) cselekszik. Ha a Mastercard mégis lépni fog, akkor még hallanak majd rólunk…” – fejezi be Lam a közleményt. Puff! Ezt is megértük: végre valaki „visszafenyegette” az amerikai nagyfiúkat. 

Érdekesség, hogy a Megaupload fennállásának öt éve alatt, egyetlen film- vagy zene jogtulajdonosa (filmstúdiók, zeneszerzők) nem perelte be a céget jogsértés miatt. Hiába, napi 45 millió látogató, az bizony nagyon nagy reklámértékkel is bírhat…