2010. november. 21. 17:36 MTI Utolsó frissítés: 2010. november. 21. 17:41 Tech

A tigrisek kipusztulhatnak, de van remény

A WWF szerint a tigrisek akár már 2022-re végleg kiveszhetnek a Föld színéről, de Jurj Trutnyev orosz természetvédelmi miniszter szerint Oroszországban a csíkos bundájú nagyvadak védelmére beindított program sikeres, és az amuri tigrisek állománya a mostani mintegy 400-ról félezerre emelkedhet.

James P. Leape, a Természetvédelmi Világalap (WWF) vezérigazgatója és az orosz miniszter a Szentpéterváron vasárnap rendezett, úgynevezett Tigris-csúcson beszélt. Leape arra hívta fel a figyelmet, hogy mire újra beköszönt a kínai naptár szerinti Tigris éve, 2022-re talán már ki is pusztul a faj akkor is, ha csak igen szűk korlátok között engedélyezett a vadászat. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy a faj fennmaradjon, nem elég még a teljes vadászati tilalom sem, hanem gyökeresen ki kell irtani a trófeákra és a tigrisektől származó biológiai anyagok gyógyszerként való felhasználására irányuló keresletet. Emellett el kell érni, hogy a tigrisek lakta vidékeken élő emberek maguk is támogassák a faj megőrzését - mondta Leape.

Jurij Trutnyev orosz miniszter hangsúlyozta: az állomány a világon tíz év alatt harmincadára esett vissza, és a 8 alfaj közül három már ki is veszett. Ugyanakkor elmondta: Oroszország arra számít, hogy a területén élő állomány létszáma 2020-ra a mai mintegy 450-ról mintegy félezerre emelkedik. Mint mondta, eredményesnek bizonyult a fajmegőrzésére 2010-ben megújított program, amely egyebek között előirányozza a vadászat teljes tilalmát, az állatok szaporodásának ösztönzését és a magántulajdonban lévő tigrisbőrök nyilvántartásba vételét: ez utóbbi lehetővé teszi majd minden egyes darab legális eredetének vizsgálatát.

Trutnyev közölte, hogy korlátozásokat vezetnek be a tigrisek élőhelyein folytatandó gazdasági tevékenységre, az illegális erdőirtások megakadályozására, és egyebek mellett kötelezik a tigrisek fontosabb élőhelyein gazdasági tevékenységet folytatókat a kivágott fák és a tigrisek élelmének pótlására. A miniszter szólt arról, hogy Moszkva az állatok védelmét össze akarja hangolni Iránnal és Kínával, mivel az e két országgal közös határvidéken is élnek tigrisek. A már meglévő különleges tigrisvédelmi területekhez hamarosan továbbiakat alakítanak ki Kínával közösen a határ mindkét oldalán. Emlékeztetett arra, hogy a Távol-Keleten a tigrisek állományát a XIX. század végén még ezer egyedre becsülték, de a XX. század negyvenes éveire a létszám alig 50 egyedre zuhant, és az elpusztult tigrisek 80 százaléka vadászok áldozatává vált.

A második világháború után a Szovjetunióban bevezették a teljes vadászati tilalmat, betiltották a fiatal állatok befogását, és a fajvédelmére 21 természetvédelmi területet 3 nemzeti parkot és 16 orvvadászoktól mentes övezetet alakítottak ki. "Ettől kezdve szaporodásnak indult az állomány, és 2005-ben a felmérések kimutatták, hogy a létszám stabilizálódott és 450 egyed körül jár" - mondta.  A tanácskozáson annak a 13 országnak a küldöttségei vitatják meg a nagymacskák megőrzésére irányuló programot, ahol ma még élnek tigrisek a szabad természetben, és programot igyekeznek kidolgozni a tigrisek állományának 2020-ig történő megkétszerezésére. Jelenleg becslések szerint mintegy 3000 tigris él a Földön a szabad természetben, de létszámuk alig tíz év alatt 40 százalékkal csökkent.

hvg360 Nemes Nikolett 2024. november. 29. 12:00

„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon

Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.