Száznegyvenhat Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, 53 Bolyai emléklapot és 15 Bolyai plakettet osztottak ki fiatal kutatóknak a Magyar Tudományos Akadémián a Bolyai-nap alkalmából szerdán megrendezett ünnepi ülésen.
Pálfy Péter Pál, az ösztöndíj kuratóriumának elnöke megnyitó beszédében elmondta: 441 érvényes pályázat érkezett, ezek egyharmadát díjazták a három évre szóló, havi bruttó 124 500 forintos ösztöndíjjal. Kiemelte, hogy az elutasítottak jelentős része is megérdemelte volna a juttatást, azonban az anyagi források szűkössége miatt az ő támogatásukra már nem volt lehetőség. A korlátozott pénzügyi eszközök és a tavalyi nagyszámú - több mint 200 - díjazott következtében idén az eddigi legkisebb az ösztöndíjban részesülők száma.
Pálfy Péter Pál arról is beszélt, hogy sajnálatos módon egyre kevesebben pályáznak. Az idei 441 pályázat a 2006-os csúcstól mintegy 30 százalékkal marad el. Különösen nagy a visszaesés a természettudományok körében, ennek okait vizsgálják - tette hozzá.
A kutatásukat 2009-ben lezáró korábbi ösztöndíjasok közül a kiváló teljesítményt nyújtók Bolyai emléklapban, a legkiválóbbak Bolyai plakettben részesültek.
Pálinkás József, az MTA elnöke üdvözlő beszédében kiemelte, hogy az akadémia a Bolyai ösztöndíjjal egyik legfontosabb feladatának tesz eleget: támogatja a tehetséges fiatal kutatókat, hogy itthon maradhassanak és itt érjenek el kiemelkedő tudományos eredményeket.
"Bár a fiatal kutatók sokszor úgy érzik, hogy nem ismerik el eléggé eredményeiket - a világ több helyén megpróbálkoztak külön akadémia alapításával is fiatal tudósok részére -, valójában a generációk közötti együttműködés a záloga a kiemelkedő tudományos sikernek" - fogalmazott az MTA elnöke.
Pálinkás József hangsúlyozta: igyekszik meggyőzni az új kormányt a Bolyai ösztöndíj és hasonló támogatási programok, a posztdoktori rendszerek fontosságáról. Ebben a lobbimunkában kérte a fiatal tudósgeneráció aktív közreműködését is.
Pálfy Péter Pál előadásban emlékezett meg a díj névadója, Bolyai János halálának 150. évfordulójáról. Tréfálkozva fejtegette, hogy az erdélyi matematikus egyetlen "publikációjával", a híres Appendixszel, túlságosan is ambiciózus "munkatervével" és korában minden visszhangot nélkülöző eredményeivel biztosan nem nyerné el a róla elnevezett ösztöndíjat. Az utókor azonban igazolta eredményeit: Stephen Hawking nemrég megjelent matematikai szöveggyűjteményében teljes terjedelmében idézi Bolyai tanulmányát, olyan nagyságok munkái társaságában, mint Euklidész, Descartes, Newton és Gauss.
Az MTA 1996-ban az új tudománypolitikai program részeként szükségesnek tartotta támogatni a pályakezdő fiatalok tudományos életpályájának jobb megtervezhetőségét, ennek jegyében kezdeményezte az akadémia akkori elnöke a Bolyai-ösztöndíj létrehozását. A kitűzött cél az volt, hogy sikeres fiatal, PhD-fokozattal rendelkező kutatóknak olyan ösztöndíjat hirdessenek meg, amely ösztönzi őket magyarországi kutatások folytatására, valamint az MTA doktora értekezés megírására és a cím megszerzésére. 1998 és 2009 között összesen 6277 fő nyújtott be érvényes pályázatot, közülük 2313 kutatónak ítélték oda az ösztöndíjat.