Bolyai emlékezete
Bolyai János korszakalkotó műve, a nem euklideszi geometriát megalapozó Appendix is felkerült az UNESCO Világemlékezet...
Bolyai János korszakalkotó műve, a nem euklideszi geometriát megalapozó Appendix is felkerült az UNESCO Világemlékezet listájára. Az ENSZ világörökségi listájára hasonlító, 1997 óta vezetett nyilvántartásba a világ szellemi örökségének legértékesebb elemeit dokumentáló tárgyi emlékeket veszik fel. Magyarországról Mátyás király corvinái, Tihanyi Kálmán 1926-os radioskóp- (televíziós katódsugárcső) szabadalma és Magyarország első, 1528-ban nyomtatott térképe után a Bolyai által jegyzett műnek most egy 1832-es példányára esett a választás: a három fennmaradt nyomat közül arra, amelybe beragasztották a matematikus által kézzel rajzolt, illetve javított 23 ábrát tartalmazó táblát is. Ezenkívül szurkálások láthatók rajta, ezek valószínűleg akkor keletkeztek, amikor a művet Lengyelországba küldték, és a járványos időkben szokásos fertőtlenítésként a postán átfüstölték a lapokat. Magyarország 2003 óta az Akadémián akkor megalakult Világemlékezet Nemzeti Bizottságán keresztül tesz ajánlatokat a listára kerülésre. Közép-Európából eddig Ausztria tíz, Lengyelország hét, Magyarország négy, Szlovákia három, Csehország két, Szlovénia egy emlékezetes dokumentuma szerepel a 158 tételes jegyzékben.