A kritika lelkesen üdvözölte a Hirosima elleni atomtámadásról szóló legújabb könyvet, amely megrendítő portrékat rajzol a túlélőkről. Csakhogy van egy kis gond - írta a The New York Times a könyvről: több mint valószínű, hogy a szerzőt félrevezették, és a legfontosabb forrása nem is vett részt a bevetésen.
A The Last Train from Hiroshima (Az utolsó vonat Hirosimából) című alkotás, amely januárban jelent meg a Henry Holt and Company kiadónál, és James Cameron rendező jóvoltából állítólag filmvászonra is kerül, megemlít egy eddig titokban tartott, az atombombával történt balesetet is, amelynek következtében egy amerikai állítólag meghalt, mások sugárfertőzést kaptak, és állítólag a fegyver romboló ereje jelentős mértékben csökkent.
A könyvnek számos részlete annak a Joseph Fuocónak a visszaemlékezésein alapul, aki a szerző szerint az utolsó pillanatban került James R. Corliss helyett az Enola Gay bombázót elkísérő két másik gép egyikének fedélzetére. Ám több mint valószínű, hogy Fuoco, aki Westburyben élt, és 2008-ban 84 éves korában halt meg, nem is vett részt a hirosimai bombázásban.
A tiltakozás és a Corliss család bizonyítékai nyomán Charles Pellegrino, a szerző maga is elismeri, hogy valószínűleg félrevezették. Közölte, hogy a könyv zsebkiadása és külföldi megjelentetése számára átírja a szóban forgó részt. "Meg vagyok döbbenve. Jó benyomást tett rám Fuoco, igazán csodáltam. Rengeteg iratot és fotót mutatott mindenről" - magyarázta.
A kiadó azonban nemrégiben úgy határozott, hogy nemcsak javított kiadást nem ad ki, hanem a megjelentet is leszedi a könyvesboltok polcairól, és utasította a könyv terjesztőit, hogy kártalanítsák a panasszal élő vásárlókat.
Corliss 1999-ben meghalt, de családja megőrizte a történelmi bevetésben való részvételének dokumentumait. "Nagyon el vagyunk keseredve. James szerencsére nem élte meg ezt. Annyira büszke volt arra a küldetésre" - mondta özvegye, Ethel D. Corliss. A B-29-es, amely ma a vita középpontjában áll, az 1945. augusztus 6-i bevetésére kísérte el a bombázót. Legénysége fényképeket készített a robbanás keltette gombafelhőről. A könyv szerint Corliss megbetegedett, ezért Fuoco az utolsó pillanatban lett a gép fedélzeti mérnöke, és részletesen megfigyelte a japán város pusztulását. Nem így történt - bizonygatja a gép személyzetének még élő két tagja. Russell Gackebach navigátor jó barátjának nevezte Corlisst. "Mellettem ült, kéznyújtásnyira. Még hogy nem lett volna ott azon a bevetésen - ez képtelenség!" - jelentette ki.
A könyv a 24-ik helyre került a The New York Times sikerlistáján a dokumentum kategóriában, és a Publishers Weekly kritikája okos, jól dokumentált és szívszorító műnek nevezte. Maga a tekintélyes napilap komolynak és szavahihetőnek minősítette.
A mű szerint Fuoco közreműködött egy eltitkolt incidens megoldásában. A férfi azt mondta a szerzőnek, hogy a Little Boy kódjelű hirosimai atomfegyverrel baleset történt, amikor a Csendes-óceán nyugati részén lévő Tinian sziget amerikai légi támaszpontján összeszerelték a bevetéshez. Egy váratlanul kitörő sugárzás megölt egy fiatal tudóst, többeket megbetegített, és az atomtöltet romboló erejét az eredeti felénél is kisebbre csökkentette - idézi a fedélzeti mérnök állításait a könyv.
"Olyan fényt árasztott, hogy hunyorognom kellett"
Fuoco szavai felzúdulást keltettek az új-mexikói Los Alamos-i kutatóközpontban, ahol annak idején a bombát megépítették. Az intézmény leszögezte, hogy a fegyverrel nem történt baleset, nem voltak vele műszaki problémák. Maga az atomrobbanás 70 ezer embert ölt meg. Alan Carr, a Los Alamos-i intézet hivatalos történetírója úgy vélekedett, hogy a könyv "inkább egy műszakilag kétes regénynek tekintendő, mint a tényleges eseményekről szóló történelmi beszámolónak".
A fékhiba miatt visszahívott Toyota gépkocsikra utalva Robert S. Norris, a Racing for the Bomb (Verseny a bombáért) című könyv történészszerzője kifejtette, hogy "ez a könyv egy Toyota. A kiadónak vissza kellene hívnia, bocsánatot kellene kérnie, és kijavítania azokat a részeket, amelyek veszélyeztetik a történelmi igazságot".
A bevetést végrehajtó 509-es egység három B-29-es bombázóból állt: az első gép ledobta az atombombát, a másik kettő megörökítette a hatást. Az egység volt tagjainak közleménye február végén elítélte a könyvet, és segítséget ajánlott James Cameronnak ahhoz, hogy "történelmileg pontos filmet készíthessen ezekről a fontos eseményekről". Az egykori repülők szerint Fuoco csaló, a neve sehol sem szerepel az egység nyilvántartásában.
Charles Pellegrino tizenkét könyv szerzője vagy társszerzője. Van köztük science-fiction - Unearthing Atlantis (Atlantis feltárása), The Jesus Family Tomb (Jézus családjának sírboltja) -, és két műve is megjelent az 1912-ben elsüllyedt Titanicról. A nagyhírű rendező az utóbbiakat forrásként használta Titanic-filmjéhez, és Pellegrino kiadója szerint az Avatarhoz is segítséget kapott a szerzőtől.
Az író mindenesetre megdöbbenésének és sajnálkozásának adott hangot. Elismerte, hogy bizonyítottnak tűnik: Fuoco nem vett részt az atomtámadásban. Azt viszont beigazolódottnak tekinti, hogy előtte és utána felderítő repüléseket hajtott végre Hirosima fölött.
A Corliss család megőrizte azt a kitüntetési listát, amelyen James Corliss a B-29-es többi tagjaival együtt szerepel: a keltezés 1945. szeptember 14., azaz a férfi alig néhány nappal Japán kapitulációja után kapta meg az elismerést. Eljutott a The New York Timeshoz az a kézírásos feljegyzés is, amelyet Corliss készített megfigyeléseiről. "Amikor a bomba felrobbant, olyan fényt árasztott, hogy hunyorognom kellett. A gép a gombafelhő körül keringett, amely egész idő alatt vörös, sárga, bíbor és barna színekben gomolygott. A tűzvihar magába szívta a gépkocsikat, az épületeket, a holttesteket és a törmeléket" - írta a repülő.
Fuocónak semmi nyoma
A légierő szóvivője ugyancsak megerősítette, hogy Corliss a korabeli dokumentumok alapján ott volt a kísérő gépen, Fuocónak viszont semmi nyoma. Fuoco özvegye mindazonáltal védelmébe vette férjét, aki - szavai szerint - becsületes és igaz ember volt. Magától nem találhatott ki ilyesmit - húzta alá, bár elismerte: nincs írásos bizonyítéka arról, hogy tényleg ott volt a gépen.
Gackenbach, a gép navigátora megjegyezte a lapnak, hogy nem Fuoco az egyetlen, aki alaptalanul állította, hogy részt vett a bevetésben - legfeljebb az szokatlan, hogy ez egy könyvben is megjelent. "Ha mindazok, akik ilyesmit mondtak, valóban ott lettek volna a B-29-es fedélzetén, a gép fel sem tudott volna szállni" - fűzte hozzá.