Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Megfejtették a szupernóvák titkát: magyar csillagász is részt vett a kutatásban
A csillagászok afféle űrbéli mérföldköveknek tekintik a szupernóva-robbanásokat, hogy meghatározzák az Univerzum tágulását. A németországi Max Planck Intézet asztrofizikusainak sikerült megfejteniük, hogy mi "gyújtja be" a masszív kozmikus robbanásokat.
A kutatásban, amelynek eredményei a Nature legújabb számában láttak napvilágot, Bogdán Ákos magyar csillagász is részt vett, aki jelenleg a Max Planck Intézetben dolgozik. A szupernóva olyan csillag, amelynek fényessége a csillagfejlődés végén bekövetkező katasztrofális robbanás során napokig-hetekig felülmúlja az őt tartalmazó galaxis összfényességét. Több típusát különböztetik meg, a leggyakoribbak az Ia és a II. típusú szupernóvák. "A szupernóvák kritikus objektumok a Világegyetem megértése szempontjából" - hangsúlyozta Marat Gilfanov, a tanulmány vezető szerzője, aki szerint bosszantó volt, hogy nem tudták, miként jönnek működésbe a csillagmáglyák.
A tudósok többsége szerint az Ia típusú szupernóvák akkor képződnek, amikor egy fehér törpe, a csillagfejlődés végstádiumába került objektum instabillá válik, miután tömege elér egy kritikus értéket (úgynevezett Chandrasekhar-határt). Ez két fehér törpe "összeolvadása" miatt következhet be, vagy azért, mert a fehér törpe folyamatosan anyagot szív el napszerű kísérőjétől (ezt nevezik akkréciónak).
| Felfedezték a Tejútrendszeren kívüli legöregebb csillagokat |
A Tejútrendszeren kívüli eddigi legöregebb csillagokat fedezték fel az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai Chilében. A fémben szegény égitestek röviddel az ősrobbanás után, mintegy 13,7 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek - közölte az ESO, amely a chilei Atacama-sivatagban működő obszervatóriumnak köszönheti a felfedezést. A csillagok felfedezése csak napjaink technikai lehetőségei mellett vált lehetővé - számoltak be a tudósok. "Most már sehová sem bújhatnak" - utalt Else Starkenberg, a kutatás vezetője arra, hogy az "öregeket" elhomályosította a többi csillag. |
Öt közeli galaxist tanulmányoztak
A NASA Chandra röntgenműholdja adatait elemezve Marat Gilfanov és munkatársai öt közeli elliptikus galaxisban, valamint az Androméda-csillagköd centrumában tanulmányozták a szupernóvákat.
"Majdnem az összes általunk tanulmányozott szupernóva két fehér törpe összeolvadásából keletkezett. Amennyiben a szupernóvák akkréció révén jönnének létre, a röntgentartományban a galaxisokat 50-szer fényesebbnek látnánk, mint ahogy most észleltük" - nyilatkozta Bogdán Ákos,a tanulmány társzerzője.
További kutatások szükségesek annak kiderítésére, hogy vajon a fiatalabb csillagpopulációval rendelkező spirálgalaxisokban is a fehér törpék összeolvadása révén születnek-e a szupernóvák. Nem könnyű észrevenni, hogy melyik szupernóva készül felrobbanni, nagyon nehéz ugyanis fehér törpe párokat találni. S amennyiben a fehér törpék már elég közel kerülnek egymáshoz, a másodperc tört része alatt bekövetkezik a robbanás.
Mario Livio, marylandi Space Telescope Science Institute asztrofizikusa szerint kulcsfontosságú megismerni a szupernóvák kialakulásának mechanizmusát, hogy megértsük, miként hasznosíthatnánk ezt a tudást a kozmikus távolságok megállapítására és a sötét anyag nyomon követésére. "Az Ia típusú szupernóva révén eljuthatunk a sötét energia tulajdonságainak megismeréséhez is, ehhez azonban pontosan kell értenünk a szupernóvák kialakulásának mechanizmusát" - hangsúlyozta Livio, hozzáfűzve, hogy a folyamatnak van egy másik vetülete is: az összes szupernóva gazdagalaxisaik fejlődésében is fontos szerepet tölt be. Robbanáskor energiát és nehézelemeket, például vasat pumpálnak a környező, új csillaggenerációkat létrehozó intersztelláris anyagba.
