A Facebook és a hozzá hasonló közösségi portálok illetékesei régóta nyugtalankodnak. Népszerűségük látványos növekedése nyomán nevük közismertté vált, de mindeddig nem találták meg a módját annak, hogy a rengeteg új "barát" és "követő" arányos jövedelmet is hozzon számukra. A svájci Davosban lezajlott világgazdasági fórum alkalmából a nagy riválisok, a Twitter, a Myspace, a Facebook és a Linkedln vezetői együtt vitatták meg jövendő üzleti stratégiájukat.

Közös téma volt, hogy ezeket a hálózatokat a barátkozásnál többre is fel kellene használni: humanitárius célokra - például a Haiti földrengés áldozatainak segítésére -, vagy arra, hogy a vállalkozások jobban kommunikálhassanak ügyfeleikkel a fogyasztás serkentése érdekében. A résztvevők méltatták a közösségi média képességét, hogy sokakhoz eljusson, kapcsolatokat alakítson ki, összekösse az embereket és a vállalkozásokat, de nem sokat mondtak arról, miként lehet pénzt csinálni az oldalak látogatóinak hatalmas tömegéből.

Augie Ray, a közösségi internetezés egyik vezető elemzője úgy fogalmazott az AP amerikai hírügynökségnek: "Az a fontos számukra, hogy a fogyasztók szemében nélkülözhetetlenné váljanak. A Facebook esetében a 'barátok' preferenciáira és cselekedeteire is kiható hirdetések értéke az érdekes". Ezeken a portálokon azok számítanak barátnak, akiket a felhasználó a maga oldalán megnevez, betekintést nyújtva az általa elérhetővé tett tartalmakhoz. A Facebook a portál jobb oldalán elhelyezett hirdetésekből tesz szert jövedelemre. Az utóbbi időben találgatás indult arról, hogy a cég az idén esetleg a tőzsdére megy. A portál novemberben kettős részvényrendszert vezetett be, amely előjogokat biztosít a jelenlegi részvényeseknek, ám kevésbé vonzó más befektetőknek, mivel kevesebb szavazati jogot nyújt számukra: ez tipikusan a tőzsdei bevezetés előjátéka. "A Google tőzsdei bevezetése előtt ugyanezt tette" - jelentette ki a davosi megbeszélésen Scott Sweet, az IPO Boutique befektetési tanácsadó cég szenior partnere, aki szerint abban az esetben, ha a Facebookot is tőzsdére dobják, a Twitter és a Linkedln is követheti a példát.

A közösségi portálok új lehetőségeit méltatta a tanácskozáson Evan Williams, a Twitter vezetője is. Elmondta, hogy egyre több kisvállalkozás érintkezik ügyfeleivel a portálon, kihasználva azt, hogy az emberek mind több kapcsolatukat bonyolítják a közösségi hálózatok segítségével. "A közösségi portálok közül sokan összpontosítanak erre a jelenségre. Működésük veleje a kommunikáció, de egyben mindenfajta egyéb érintkezést is gyámolítnak. A Twitter révén például bárki kapcsolatba léphet valamilyen helyi bolttal, például egy kávézóval, és megtudhatja, hogy mi az aznapi ajánlat" - fejtette ki Williams.

Randi Zuckerberg, a Facebook alapítójának, Mark Zuckerbergnek a testvére arról beszélt, hogy miként működött közre a portál más hasonló webhelyekkel együtt a Haitinak szóló jótékonysági programok megszervezésében a pusztító földrengés után, információt szolgáltatva a tragédiáról, és megjelölve az adományozásra szolgáló címet is.

A szakértők szerint a közösségi hálózatokban nagy üzleti tartalék van. George Colony, a Forrester ügyvezetője megjegyezte, hogy manapság sokan napi öt-hat órát töltenek az interneten - ennél több időt csak az alvásra fordítanak. A ComScore Inc. cég felmérése szerint a 15 legnagyobb forgalmú portál közül hét közösségi jellegű. Közülük a Facebooknak napi 130 millió látogatója van, a Myspace-t naponta 50-60 millió internetező keresi fel, a Twittert napi 25 millió.

Ezek a portálok mind több üzleti tevékenységet bonyolítanak le, a "barátok" rajtuk helyezik el álláskereső hirdetéseiket, vendéglők ajánlják konyhájukat, mások a legelőnyösebben beszerezhető gépkocsikat vagy számítógépeket ajánlják ezen az úton. Ez viszont azt jelenti, hogy a "közösségi média az üzleti élet egyik motorjává válik" - vélekedik Don Tapscott, az nGenera Insight nevű, információs technológiával foglalkozó elemző cég elnöke. A vállalkozások a Facebookot és a Twittert felhasználják márkájuk méltatására, és arra is, hogy kedvükben járjanak termékeik felhasználóinak, például kedvezményeket és jutalmakat kínáljanak számukra.

Az online jövedelem alapvetően az internet társadalmi beépültségével függ össze. Ezt az eBayhez hasonló népszerű webhelyek hamar megértették, és fogyasztói bázisukat olyan kritériumokra építik, mint például a bizalom - hangsúlyozta Tim Berners-Lee brit fizikus, a world wide web feltalálója. "A személyes adatvédelmi politikában végrehajtott legkisebb változtatás is kihat a közösségi hálózatok működésére" - mondta a portálok vezetőiből, szakírókból és tudósokból álló közönségnek. Az eBay megerősítette az adatvédelmet, így például az árverési portál ma már nem közli az egymás ellen licitáló vevők személyi adatait.

null

A fiatalabb internetezők azonban sokkal nyitottabbak, többet hajlandók közölni magukról. Reid Hoffman, az alkalmazottak és a munkakeresők közösségi portáljaként működő Linkedln elnöke és alapítója szerint "az adatvédelmet illetően inkább csak az idős emberek aggódnak". Sok tizenéves és fiatal felnőtt azért használja mobiltelefonján a Facebookot és a Twittert, mert szemükben az a legfőbb, hogy el lehessen érni őket, és láthatók maradjanak - fejtette ki.

Don Tapscott véleménye szerint a közösségi internetezés jövője maguktól a résztvevőktől függ. "Ez egy semleges média, a mi feladatunk megtölteni alapvető emberi értékekkel. Ezek egyike az információs titoktartás. Ennek lehetőségét meg kell óvni, tehát azt a jogot, hogy minden érintett megvédhesse adatait, magánéletének titkait" - hangsúlyozta az elemző Davosban.