A kutatók úgy vélik, hogy azok az 1,8 millió éves leletek, amiket a grúz Dmaniszi faluja mellett tártak fel, az emberiség azon legősibb maradványai, amiket Afrikán kívül fedeztek fel. Mindezek arra utalnak, hogy őseink Afrikából sokkal hamarabb vándoroltak ki és hosszas időt töltöttek el az eurázsiai régióban, mielőtt visszavándoroltak volna Afrikába. A Grúz Nemzeti Múzeum igazgatója, David Lordkipanidze professzor azt nyilatkozta az Independentnek, hogy korábban úgy vélték, az emberek Afrikából 1 millió éve vándoroltak el, fejlett kőeszközöket használtak és fejlettebb testük is volt - legalábbis ami agyi kapacitásukat és testük és végtagjaik arányait illeti -, a mostani régészeti feltárások azonban mégis mást találtak. Előfordulhat ugyanis, hogy a Homo erectus őseinek maradványaira bukkantak, ami gyakorlatilag azt jelenté, hogy a Homo erectus nem Afrikából, hanem Eurázsiából jött.

A professzor a guildfordi British Science Festival alkalmával vetette fel annak lehetőségét, hogy a Homo erectus Eurázsiában fejlődött ki a jóval primitívebb dmaniszi populációból és utána vándorolt csak vissza Afrikába, ahol végül kialakul a Homo sapiens. Pár évvel ezelőtt ez az ötlet nagyon is légbőlkapottnak tűnt volna, most már azonban nem az, hangzott el a fesztiválon.

Dmaniszi faluja mellett öt emberi koponyát és egy állkapocscsontot találtak. A dmanisziakról elmondható, hogy alacsonyak voltak - 144-150 centiméteres testmagasságról beszélnek a kutatók-, combcsontjukból és lábuk szerkezetéből megállapítható, hogy nagyon jó futók is voltak egyben. Primitív kőeszközöket használtak, valamint agyi kapacitásuk körülbelül 600 köbcentiméter volt, a modern emberek agyának mintegy egyharmada - igaz, korábban még úgy hittük, az Afrikából elvándorló emberek agya ennél nagyobb, 1000 köbcentiméteres volt. Jó szociális és kognitív képességeik voltak - a grúz szakértő elmondása szerint a talált öt lelet egyikéből azt derítették ki, hogy az illető még életében elveszítette fogait, de azok után is képes volt még több évig fogatlanul élni, ez pedig arra utal, hogy kölcsönös gondviselésen alapuló társadalmi szerveződésben éltek.

Lordki azt  mondja hogy ha a dmaniszit 40 éve találják meg, kicsi agya miatt homo habilisnek ítélték volna, ugyanis brow ridge nem olyan vastag mint a klasszikus homo erectusnál, de a fogaik inkább azokéhoz hasonlítanak. mindeze azt mutatják, hogy ezen emberek ősei még primitívebbek voltak, mint gondoltuk. nem hiszem hogy megtaláltuk volna az afrikai első utazókat, inkább georgia az első európaiak bölcsője."