A kukorica bizonyos fajtái ugyanis képesek illatanyagot kibocsátani, amely afféle segélyhívásként odacsalogatja a gyökérkártevők ellenségeit.

A kutatók kiderítették, hogy egyes amerikai kukoricafajták már nem képesek maguk előállítani a védelmet biztosító anyagot. Ezen adottságuk valószínűleg a nemesítés során veszett el. Következésképp azonban hatalmas terméskieséseket okoz Észak-Amerikában a kukoricabogár.

A szakembereknek most sikerült azonosítani a kukorica segélyhívásáért felelős illatmolekuláját - tudósított a Die Welt című német lap honlapja. Akkor termelődik, ha a növény leveleit vagy gyökérzetét támadás éri. A föld alatt parányi fonálférgeket vonz a növényhez, amelyek a kukoricabogár kártékony lárváiban élősködnek megsemmisítvén azokat. A biotechnológiát és a biológiai növényvédelmet első ízben sikerült elegáns módon egyesíteni - fogalmaztak a kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban.

A további kísérletekben a fonálférgek és a molekula szempontjából optimalizálni akarják a felhasználás módjait. A kutatók úgy vélik, hogy a molekula más kultúrnövények védelmét is szolgálhatná, mivel diffúziós képessége révén ideális földalatti jeladó.