Az új kukoricafajta létrehozói amellett érvelnek, hogy a szegényebb országokban csökkentheti majd a vitaminhiányos állapotot, a genetikailag módosított növények ellenzői azonban szkeptikusak ezzel kapcsolatban - számol be róla a BBC hírportálja.

A bétakarotinból A-vitamin képződik, amely előnyös a bőr egészsége, a látás, az embrionális fejlődés és az immunrendszer szempontjából. A folsav segíti a vörösvértestek képződését és közreműködik számos genetikai folyamatban is, védi a magzatot a terhesség alatt. A C-vitamin alapvetően fontos a bőr fehérjéi és a sebgyógyítás szempontjából, javítja az immunrendszert.

A Paul Christou által vezetett kutatócsoport a spanyolországi Lleida egyetemén olyan géneket juttatott be az M37W jelű kukoricafajta DNS-ébe, melyek úgy változtatják meg a növény belső biokémiai folyamatait, hogy a szóban forgó vegyületeket is előállítsa növekedése során.

A kutatók szerint az így előidézett változások néhány generáción keresztül fennmaradnak a növényben. Christou úgy véli, a fejlődő országok lakossága profitálhat a nagyobb mennyiségű vitamint tartalmazó kukorica termesztéséből. Számításaik szerint napi 10-20 dekagramm kukorica elfogyasztása A-vitaminból és folsavból fedezi a szükséges mennyiséget, C-vitaminból pedig az ötödét.

A laboratóriumi fejlesztés sikere után a szabadföldi kísérleteket 2010-re tervezi a spanyol-német kutatócsoport.

A vitaminokat előállító kukorica kapcsán a szakemberek emlékeztetnek az úgynevezett aranyrizsre, amely szintén genetikai módosításnak köszönheti nagy A-vitamin tartalmát. Clare Oxborrow, a Föld barátai elnevezésű, génmódosítás-ellenes csoport munkatársa elmondta a BBC-nek, hogy az aranyrizs sem terjedt el széles körben. Az új kukoricafajtával kapcsolatban úgy véli: hasznosabb, ha a szegényebb közösségek zöld, leveles növényeket termesztenek, ezekkel veszik magukhoz a szükséges vitaminokat.