© Christopher Huang

Az amerikai erdészet az erdőtüzek figyelését jelenleg automata időjárásvizsgáló állomásokkal oldja meg, ez azonban nemcsak költséges megoldás, hanem kevés állomásról is beszélhetünk ezen módszer kapcsán. Az MIT kutatói szerint ha több érzékelő lenne elszórva az erdőkben, az pontosabb és részletesebb klímatérképhez vezetne, aminek következtében sokkal több fát tudnánk megmenteni, a rendszert pedig egyszerre használhatnánk fel egyéb riasztásokra is. Problémát jelent az is, hogy az időjárásvizsgálók elemeinek újratöltése nem egy könnyen megvalósítható feladat, mivel ezek az elemek nehezen elérhető helyeken vannak.

Az MIT kutatóinak új megoldása energiaforrásként mindehhez a fákat, illetve az azok által generált nagyon kis mértékű áramot hasznosítani. Minden szenzorban egy egyszerű, boltokban is beszerezhető elem kapott helyet, amelyet a "faáram" tölt fel. A rendszer elég elektromosságot generál ahhoz, hogy a szenzorok az általuk begyűjtött hőmérsékleti és páratartalommal kapcsolatos adatokat napi négyszer tudják továbbítani. A jelek szenzorról-szenzorra ugrálva utaznak addig, míg el nem érnek egy már létező időjárás-vizsgáló állomást, ami szatelliten keresztül küldi el a jelet az Idaho-beli erdészeti központba. Ha egy faszenzor közelében tűz üt ki, arról a riasztás az érzékelés pillanatában elindul a rendszerben.

A kutatók szerint egy holdnyi földterület megfigyeléséhez körülbelül négy fát kell szenzorokkal felszerelni, a Shuguang Zhang által felügyelt kutatócsoport jelenleg azt teszteli, miként tud a hálózat a lehető legkevesebb energia felhasználásával működni.