Nem is olyan egyszerű meghatározni, hogy mikor nem üzemel egy készülék. Például a tévénézés után távirányítóval kikapcsolt készülék valójában üzemel és energiát fogyaszt. Nem túl sokat, úgy 10-20 wattot, de sok kicsi sokra megy. Ha nem távirányítóval kapcsolják ki a tévét, hanem a készüléken a kikapcsoló gomb segítségével, akkor az előző állapothoz képest csökken az áramfogyasztás, de még így sem lenne nulla a tévé villanyfogyasztása. Ez ugyanis csak akkor érhető el, ha készüléket kihúzzák a konnektorból. Ugyancsak jó példa a mobiltöltő, amelyet ha használat után sem húznak ki a konnektorból, közel ugyanannyi áramot fogyaszt, mintha még töltené a telefont.

Az említett példák a standby (készenléti) és az úgynevezett off (üzemen kívüli) módban történő áramfelhasználás jelentőségére világítanak rá. Egy az Európai Unióban 2005-ben készített felmérésből kiderül, hogy a 25 tagállamban 3,7 milliárd olyan készülék volt használatban, amely standby vagy off állapotban áramot fogyasztott. Ez az áramfogyasztás 20 millió tonna széndioxid-kibocsátással egyenértékű energiafelhasználás, euróban kifejezve pedig 7 milliárd euró (1629 milliárd forint) energiaköltséget tett ki - hívta fel a figyelmet közleményében a CECED (a háztartásigép-gyártók európai szervezete) Magyarország Egyesülés.

Az EU előzetes számításai szerint 2020-ra a standby vagy off-mode állapotban áramot fogyasztó készülékek száma 4,6 milliárdra fog nőni. Ezért az Európai Bizottság idén júliusban döntött a háztartási és irodai elektronikai készülékek úgynevezett standby energiafelhasználását korlátozó követelményrendszer bevezetéséről.

A döntés értelmében a szabályozást két lépcsőben vezetik majd be: első lépcsőben, a hatályba lépést követő 1 év múlva (várhatóan 2010-ben) a piacra helyezett készülékek off-mode és újraaktiválási standby energiafelhasználása 1 wattra, az információs standby funkció energiafelhasználása 2 wattra csökkentendő, majd ezt követő 3 év múlva (várhatóan 2013-ban) ezek az értékek a felére - tehát 0,5 és 1 wattra - csökkennek. Ez 2020-ig összességében 77,6 millió tonnával kevesebb széndioxid-kibocsátást és 26,6 milliárd euró (6182 milliárd forint) költségmegtakarítást eredményez Európában - közli a CECED Magyarország Egyesülés.