2008. június. 12. 12:26 hvg.hu Utolsó frissítés: 2008. június. 12. 13:27 Tech

Eltűntek a napfoltok – jelentős lehűlés jöhet

Eltűntek az akár 80 ezer kilométer átmérőjű sötét foltok a Nap felszínéről. A Naprendszer középpontjában található csillag aktivitása folyamatosan váltakozik, azonban mostanában még a témával foglalkozó kutatók sem találnak magyarázatot arra, hova tűntek ezek a foltok, és milyen következményekkel járhat a már évek óta tartó csend a napfolttevékenységben.

Napkitöréseket most nem észlelni,
a csillag felszíne gyanúsan nyugodt
© NASA
A Daily Galaxy értesülései szerint nemrégiben száz tudós gyűlt össze a Montana State University-n rendezett konferencián, hogy megvitassák a kérdést. Bár a Nap aktivitása ciklikusan változik, a jelenlegi nyugalmi állapot már hosszabb ideje tart, mint az az eddigi megfigyelések alapján várható lenne.

„Szinte teljesen halott a Nap felszíne” – fejtette ki Saku Tsuneta, a National Astronomical Observatory of Japan munkatársa, a Napot vizsgáló Hinode űrszonda missziójának igazgatója. A szakember szerint ez a nagy csend aggasztja a kutatókat.

Dana Longscope, a montanai egyetem napkutató fizikusa szerint a csillag felszíne 11 éves ciklusonként változik, és a legnagyobb aktivitás e ciklusok közepén mérhető. A legutóbbi ciklus 2001-ben érte el a csúcsát, s nemrégiben ért véget. A következő ciklus most kezdődik, legaktívabb fázisa 2012-re tehető. De egyelőre semmi sem történik.

Tsuneta szerint a napkutatók nem meteorológusok, így nem tudják pontosan megmondani, mi várható a jövőben, csupán korábbi megfigyeléseikre alapozva vonhatnak le következtetéseket. Azt azonban hozzátette, a Nap egyszer már lecsendesedett egy fél évszázadra, ekkor a napfoltok is eltűntek. Ez az időszak egybeesett a Földön „mini-jégkorszaknak” titulált periódussal, amely 1650-től 1700-ig tartott.

Phil Chapman geofizikus, aki az első ausztrál űrhajósként repülhetett a NASA-val, úgy fogalmazott, feltehetően a napfoltok hiányának köszönhető, hogy az elmúlt év során mintegy 0,7 Celsius-fokkal csökkent a Föld átlaghőmérséklete.

„Ez az eddigi leggyorsabb ilyen jellegű hőmérséklet-változás, legalábbis azt az időszakot tekintve, amelyre vonatkozóan már vannak feljegyzéseink” – magyarázta a szakáember a The Australian című lapban. „Ezzel körülbelül az 1930-as évek szintjét értük el.”

A kutatók szerint ha újabb mini-jégkorszak jön, az hirtelen fog bekövetkezni. A grönlandi és antarktiszi jégből vett minták bizonyítják, hogy volt már példa hasonló, váratlan hőmérséklet-változásra. Az egyik legismertebb példa az úgynevezett Younger Dryas-lehűlés, amely 12 000 évvel ezelőtt következett be. Nevét egy sarkvidéki vadvirágról kapta, amelyet észak-európai területeken találtak. A kutatások szerint a lehűlés igen hirtelen kezdődött, majd mintegy 1000 év elteltével hasonlóan ért véget. A periódus során az észak-atlanti régióban 5 Celsius fokkal hidegebb volt, mint korábban. A kutatók nem tudják, hogy hasonló bekövetkezhet-e, de látnak rá esélyt.

Természetesen vannak szkeptikusok; Kenneth Tapping, az amerikai Nemzeti Kutatási Tanács tagja például úgy fogalmazott: „egyelőre még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a napfoltok hiányából”. Oleg Szorokin, az Orosz Természettudományi Akadémia napkutatója ugyanakkor meg van győződve arról, hogy jelentősebb lehűlés előtt állunk.

A szakember szerint a napfoltok hiánya biztos jele a közeledő jelentős lehűlésnek. A globális felmelegedésről pedig úgy vélekedett: „csepp a tengerben, ha összehasonlítjuk azzal a nagymértékű lehűléssel, amely a Nap inaktív felszínéből következhet”.

Így, miközben a világ nagy része a globális felmelegedésre és klímaváltozásra készül, Szorokin azt tanácsolja, hogy vásároljon be mindenki vastag kabátokat és kesztyűket, „a biztonság kedvéért”.