Ha összehasonlítjuk az asztali és a hordozható számítógépek...
Ha összehasonlítjuk az asztali és a hordozható számítógépek teljesítményét, nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy átlagos körülmények között nincsen jelentős különbség, ezért egy laptop logikus alternatíva lehet akár új PC vásárlása, akár gépfejlesztés esetén. A notebooknak számos előnye van: jóval kisebb helyet foglal el, kevesebbet fogyaszt, és persze nem utolsósorban mobil, így a munkahelyre vagy akár még nyaralni is magunkkal vihetjük.
A nagyáruházak ajánlatait böngészve ma már azt sem mondhatjuk, hogy egy hordozható gép túlságosan drága – akár 130 000 - 150 000 foirntért is hozzájuthatunk egy olyan számítógéphez, ami bizonyos helyzetekben remekül használható.
Az alábbiakban megmutatjuk, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni noteszgép vásárlásakor.
Általános tudnivalók
Mindenekelőtt nem árt néhány dolgot érdemes tisztázni! A csúcsteljesítmény és a rugalmas fejleszthetőség továbbra is az asztali gépek kiváltsága. Ha elsősorban játszani és/vagy videoszerkeszteni szeretnénk, esetleg a nappaliba, multimédiás célokra szánjuk a gépet, akkor a noteszgép nem igazán jó választás. A hordozhatók legnagyobb hátránya ugyanis az, hogy a korlátozott méretek és a kevés USB csatlakozó miatt a bővítési lehetőségek is korlátozottak. Gépházon belül alig van mód fejlesztésre, jól át kell tehát gondolni, hogy mire költjük a pénzünket. Érdemesebb most néhány (tíz)ezer forinttal többet költeni a gépre, minthogy később kiderüljön, nem elég a 3D-s teljesítmény, kevés a memória, vagy nem tudjuk kényelmesen használni a billentyűzetet.
Ha később mégis bővíteni szeretnénk a laptopot, akkor a ritka és drága ExpressCard, valamint a PCMICA mellett csak külső, USB-s eszközöket választhatunk. Mivel a hordozható számítógépeken általában 3, maximum 4 ilyesfajta csatlakozó van, a lehetőségeknek ez is határt szabhat. Persze egy csatlakozóból is csinálhatunk többet, ám az USB HUB beszerzése máris egy plusz költséget jelent.
Amennyiben a számítógépet otthonra első gépnek szeretnénk, de emellett gyakran magunkkal is visszük majd, érdemes olyan típust választani, amelyikhez kapható dokkoló egység. Ez ugyanis jó szolgálatot tehet, hiszen egyetlen mozdulattal van lehetőségünk minden otthoni hardverhez csatlakozni, vagy éppen róluk leválni. A dokkoló állomáshoz egyébként nemcsak egeret és billentyűzetet, hanem optikai meghajtót és monitort is csatlakoztathatunk, a laptop akkumulátora pedig fel is tölthető a munka alatt.
A kijelző méretére vonatkozóan nincsen általános szabály. Mivel a laptopok kijelzői a legtöbbször TN+film panelesek, a színek élénkítéséhez és a kontrasztarány növeléséhez a gyártók előszeretettel használják a CrystalBrite (hívjuk bárhogyan is) bevonatot. Ez azonban tükröződik, így üzleti célokra ne válasszunk ilyesfajta kijelzőt – elég csak elképzelni, ahogyan a repülőtéren ülve az egész várót látjuk magunk mögött.
A notebook mérete meghatározza a billentyűzet méretét is. Érdekes, hogy ennek ellenére a legszélesebb és legkeskenyebb laptopbillentyűk között csekély a különbség. A gombok elhelyezkedése viszont már annál változatosabb, ezért vásárlás előtt próbáljuk ki, kényelmes-e az Enter vagy más funkciógombok leütése stb.
Manapság már alap a WiFi adapter beépítése, de azért a biztonság kedvéért ellenőrizzük ennek meglétét is. A Bluetooth véleményünk szerint nem annyira fontos.
A külső megjelenítők csatlakoztatásához jó, ha a D-Sub mellett van DVI vagy HDMI kimenet, az egyéb analóg csatlakozók hiánya viszont manapság már nem tekintehető hátránynak.
A közép- és felsőkategóriában az ujjlenyomat-olvasó és a TPM modul is egyre népszerűbb – ezzel adataink biztonságát garantálhatjuk abban az esetben, ha esetleg ellopnák a noteszgépet.
Notebook, általános célra
Amennyiben nincsenek extra igényeink (tehát játék vagy videoszerkesztés), az általános célú laptopok jelentik a legjobb választást. Ezt a kategóriát tulajdonképpen két alcsoportra bonthatjuk tovább, attól függően, hogy mennyit is szeretnénk a gépre áldozni. Ha a lehető legkevesebbet, akkor is nagyjából 150 000 Ft-tal kell számolnunk. Főleg a nagyáruházak kínálatában találunk ilyen olcsó (vagy még kedvezőbb árú) gépeket, azonban azt tudnunk kell, hogy legtöbbször valamilyen trükk van a dologban: az operációs rendszer Windows helyett Linux, de az is lehet, hogy kevés a RAM, esetleg DVD-író helyett csak combo optikai meghajtót kapunk. Csapda lehet az is, ha a memóriamennyiség eleve két modulból tevődik össze, mert a laptopokban összesen ennyi van, tehát később, bővítés előtt ezektől meg kell szabadulnunk.
Ebben az árszegmensben többnyire Intel Celeron M, esetleg Intel Pentium M vagy AMD Turion processzort kapunk a pénzünkért, 512 Mbájt memóriával, 80 Gbájtos merevlemezzel és integrált videovezérlővel. Mindez bőven elég ahhoz, hogy a Windows XP simán fusson, a Vistával azonban gondban lehetünk, egyrészt a kevés RAM miatt nemcsak, hogy lassabb lesz a gép, de még a rendelkezésre állási idő is csökken valamelyest, másrészt pedig az Aero sem fog élvezhető sebességgel működni.
A magasabb árfekvésű, 200-500 ezer Ft-ba kerülő noteszgépek erősebb, Core 2 Duo vagy AMD Turion64 X2 processzorokat kapnak, 1 Gbájt RAM, legalább 120 Gbájtos HDD és DVD-író kerül a gépházba, valamint játszhatunk is, hiszen rendszerint választhatunk diszkrét grafikus vezérlőt is (NVIDIA GeForce GO 7xxx vagy ATI Mobility Radeon X1xxx széria). Irodai, otthoni irodai és otthoni multimédiás feladatokra az ilyen gépek kiválóan megfelelnek, már csak azért is, mert szinte minden új laptop szélesvásznú kijelzővel kerül piacra, 14-17 colos képátlóval és 1280x800 vagy 1440x900 képpontos felbontással. A kisebb kijelző értelemszerűen nagyobb mobilitást, a nagyobb viszont kényelmes használatot tesz lehetővé. 17 colos méretben, a legfelső árszegmensben az 1680x1050 pixeles kijelzők is megtalálhatók, ám ezt csak akkor érdemes választani, ha a laptop komolyabb munkára kell, egyébként feleslegesen fizetjük ki a prémium árat. Szintén a legfelső árkategóriára jellemző, hogy a laptopok igényes, magnéziumötvözetből készült könnyű, de strapabíró készülékházat kapnak.
A szub kategória
Ha igazán hordozható számítógépet szeretnénk, mélyebben a pénztárcánkba kell nyúlni, s 11 vagy 12 colos képátlójú gépet kell vásárolnunk. A szubnotebookok jellemző tulajdonsága, hogy a tömegük legfeljebb 2 kg, a prémiumtermékek között azonban akad olyan is, amelyik a mérlegen kevesebb, mint 800 grammot nyom. Mivel a hordozható számítógépek térfogatának jelentős részét az optikai meghajtó, a tömeg jelentős részét pedig az akkumulátor teszi ki, a szub készülékekből általában kimarad az optikai egység (általában, de nem minden esetben, külső egységként megkapjuk ezt is), az akkumulátorok kapacitása pedig kisebb a megszokottnál. Ahhoz, hogy a rendelkezésre állási idő ne legyen túl rövid, e kategória szereplői jellemzően a Core Duo vagy a Core 2 Duo drágább, de sokkal energiatakarékosabb ULV változatait kapják meg. Az irodai teljesítmény így még jó marad, és akár a 3-5 órás készenléti idő is elképzelhető. A teljesítményre jellemző továbbá, hogy a VGA vezérlő általában integrált, HDD-ből pedig 1,8 colos, elég lassú és kisméretű típusokat építenek be.
A szub kategória azonban garanciát is jelent, mégpedig a minőségre, az igényes összeszerelésre és az anyagválasztásra.
Ezt a kategóriát akkor lehet igazán ajánlani, amikor sem a munkahelyen, sem otthon nem a notebook lesz az elsődleges munkaeszköz, de sokat utazunk, és fontos, hogy a levelezésünkhöz, dokumentumokhoz, prezentációkhoz a világ bármely pontján hozzáférjünk, vagy hogy Skype segítségével hazatelefonáljunk.
DTR gépek
Ami a teljesítményt illeti, a hierarchia legfelső fokán a DTR, azaz DeskTop Replacement gépek állnak, amelyek azonban a szó szoros értelmében nem is tekinthetők notebooknak, ugyanis hatalmas méretük és tömegük miatt szinte egyáltalán nem hordozhatók. (Persze autóval megoldható a szállítás kényelmesen, de LAN-partin kívül más esetet nem nagyon indokolhatja egy ilyen monstrum mozgatását.)
A DTR gépekbe a leggyorsabb processzorok (Intel Core 2 Duo T7000-res széria), 2 Gbájt RAM, a leggyorsabb diszkrét VGA vezérlő és a legnagyobb kapacitású, leggyorsabb HDD-k kerülnek – a többes szám nem tévedés, ezekben a notebookokban ugyanis sokszor RAID vezérlő is működik. Ami a kijelzőt illeti, a 17 col a minimumot jelenti, a legnagyobbnak pedig a 20 colos, 1920x1200 pixeles panelek számítanak. Az asztali gépekkel egyező teljesítményért 500-800 ezer forintot kell leszurkolni, s ebbe az árba legtöbbször a HD DVD vagy a Blu-ray író is befér.
Amennyiben a laptop profiknak, speciális munkához kell (pl. CAD), akkor is a DTR a megfelelő választás, lévén, hogy a memória 4 Gbájtig bővíthető, valamint hogy ebben a szegmensben a Quadro és a Fire GL 3D-s adaptereket beszerelését is kérhetjük.