Minisztériumi szervezetek, bankok, pártok, és hírügynökségek oldalai váltak használhatatlanná. Az informatikai kalózkodással foglalkozó hackerek módszereivel elkövetett támadás távirányítással működő, lopott számítógépeken kiépített hálózaton keresztül zajlott. Észtország Oroszországot vádolta a merénylettel, és ha ez bebizonyosodik, ez lesz az első internetes támadás a történelemben, melyet egy ország egy másik ellen indított.

Az észt védelmi miniszter így nyilatkozott az angol Daily Mailnek az ügyről: ”Szerencsénk van, hogy túléltük ezt a támadást. Ha egy repülőtér, bank vagy állami intézményt bombatámadás ér, az háború. De ha ugyanazt a támadást számtógéppel hozták létre, azt hogy nevezzük? Az is háború? Muszáj ezzel a kérdéssel foglalkoznunk.”

És valóban, a mai napig vitatkoznak a szakemberek azzal kapcsolatban, vajon a kiberterrorizmus valós vagy vélt fenyegetés-e a világnak? Az egyik álláspontot, hogy jobb félni, mint megijedni.

Szingapúrban például, ahol a világon az egyik legfejlettebb az internetes infrastruktúra, szigorú törvények vonatkoznak a világhálóra, a rendőrségnek joga van bármilyen internetes tevékenységet megfigyelés alá vonni, és akár közbe is léphet, ha támadás veszélyét észleli.

Az USA sem sajnál semmilyen összeget a prevenciós megoldások kidolgozásában, a védelmi minisztériumnak egy egész részlege, a Joint Task-Force Global Network Operations foglalkozik a kiberterrorizmussal. Ennek az intézménynek az angol megfelelője a Centre for Protection of the National Infrastructure, az MI5 és az MI6 titkosszolgálatok alá tartozik.

A NATO pedig az észt krízis kirobbanásakor azonnal szakembereket küldött az országba, hogy a veszély elhárításban segítsenek, és egyben gyakorlatot szerezzenek egy hasonló támadás kivédésében.

A másik nézet, hogy a kiberterrorizmus által jelentett veszély elenyésző, mert a terroristák nem az interneten keresztül fognak támadni, ugyanis olyan terror támadást nehéz véghez vinni a világhálón, melynek akkora hatása lehet, mint egy kellő helyen elhelyezett bomba felrobbantása. Ez távol áll a színpadias fanatikus módszerektől, a terrorizmus a sokkra és az azt követő félelemre épül, Ráadásul egy internetes támadás kivitelezése rendkívüli infrastruktúrát és szakértelmet igényel.

Rengeteg szakember van azon az állásponton is, hogy a kíberterror jelensége feltupírozott hisztéria, a millenniumi dátumváltáshoz hasonlítható. Akkor a világ több ezer milliárdot költött egy olyan veszélyre, amiről a józanabbak tudták, soha nem is létezett.

De biztos hogy az internetet érő támadás is ilyen lenne? Gondoljuk csak el, mi lenne akkor, ha érzékeny rendőrségi adatok tucatjai eltűnnének? Ha politikai döntések dokumentumai helyett a 404 –Not Found! üzenetet találnánk? Ha valaki belenyúlna a repülőgépeket irányító számítógépbe, légi katasztrófát okozva? Ha paródiával, viccelődő üzenetekkel helyettesítené az internetre épülő megarendszerek, az Amazon vagy az eBay tranzakcióit?

Ha ezek az internetes társaságok összeomlanak, annak beláthatatlan hatása lenne a tőzsdére, így a gazdaságra is. Ha nem bíznánk a bankokban, vagy a bankautomatákban, a közkézen forgó pénzforgalom megnőne, ami bankjegy hiányhoz, kisebb káoszhoz vezethetne.

Banki tranzakciókkal egyébként már próbálkoztak a hackerek. Hogy a pánikot, na meg az ügyfelek távozását a bank elkerülje, nyomozás nem indult, és a bank visszapótolta a számlákról hiányzó összeget, elkönyvelte az összeget veszteségként.

„A potenciális esély egy támadásra óriási” - véli Greg Day, a McAfee internetes szoftvercég biztonsági elemzője. „Az internet könnyű célpont, akárki felbérelhet egy szakembert, hogy végrehajtson egy támadást, de egy kis tanulás után saját maga is végrehajthatja azt. Az internet világméretű, megtalálni az elkövetőt bonyolult és időigényes feladat.”

Az mindenesetre biztos, hogy a pánikkeltés jövedelmező. Cégek és szakemberek ezrei tollasodnak különböző megoldásokat kínálva egy esetleges összeomlásra. Könyvek boncolgatnak szituációkat, de mindeddig semmi komolyabb következményekkel járó támadás nem történt. Az észtországi eset is valószínűleg csak néhány felháborodott amatőr hacker munkája, semmint szervezett támadás.

Emellett pedig a világon egyelőre csak egy komolyabb eset történt, amikor román internet kalózok egy antarktiszi kutatóállomást irányító számítógépbe jutottak be, és ez veszélyeztette a kutatók életét. Haláleset nem történt. Ennek ellenére azért nem árt, hogy ha internet bankot használunk nyomon követjük a tranzakcióinkat.

Krisztina O'Brien