Az LHC látványterve a befejezés előtt © CERN

A gigantikus mágnest március 1-jén emelték be a helyére.  A Large Hadron Collider (LHC), magyarul a nagy hadron-ütköztető gyűrű várhatóan az év végén áll üzembe. Energiáját fokozatosan növelik, 2008-ban ez a gyorsító lesz a világon a leghosszabb és a legnagyobb energiájú.
 
Az LHC-projekt tizenöt éve rajtolt, létrehozásában a világ különböző részein működő 500 kutatóintézet tízezer tudósának munkája összpontosul. Genf közelében, a francia-svájci határ alatt található a 27 kilométeres alagút, ahol az elemi részecskéket a fényhez közeli sebességre gyorsítják fel és ütköztetik egymással. Az ütközések során új részecskék jönnek létre, általában igen rövid időre, az anyag tulajdonságait és a világegyetem keletkezésének titkait kutatva ezeket tanulmányozzák, elemzik a fizikusok.
 
Az LHC "teljes sebesség" esetén másodpercenként 600 millió részecske-interakciót hoz létre, de mint azt Jean Zinn-Justin francia kutató elmondta az AFP-nek, ezek közül az "események" közül egymilliárdra ha jut egy tudományos szempontból is említésre méltó. A nagy hadron-ütköztető által egy év alatt szolgáltatott információ tárolásához egy 20 kilométer magas CD-oszlopra lenne szükség. A CERN atomkutató központot 1954-ben hozták létre, ma 20 tagállama van.