2006. augusztus. 02. 14:32 MTI/hvg.hu Utolsó frissítés: 2006. augusztus. 02. 14:32 Tech

Kannibálok utódai vagyunk

Kannibálok kései utódai vagyunk, amire a legújabb bizonyíték a spanyolországi Atapuerco hegyeiben rejtőző Gran Dolina barlangban van, ahol már korábban is találtak több százezer éves ősember-maradványokat.

Harc pápuaföldön. Étkezési előkészületek
© stalvik.com
Itt bukkantak rá 1994-ben a Homo Antecessorra, amely mintegy 800 ezer évvel ezelőtt élt. Nemrég újabb maradványokat találtak, és ma már összesen száz kövületet tanulmányozhatnak a paleontológusok – írta a La Repubblica című olasz napilap.

Az eddigi vizsgálatok alapján bizonyosra veszik, hogy a Homo Antecessor kannibál volt. Nem a saját csoportjához tartozókat ette meg, hanem olyanokat, akikhez máshonnan jutott hozzá, főleg gyerekeket és fiatalokat. Valószínűleg inkább rituálék részeként, semmint éhsége csillapítására fogyasztotta el őket.

A térségben van egy másik jelentős lelőhely is, a Sima de los Huesos, ahol eddig csaknem ötezer emberi kövületet találtak, köztük 30 Neander-völgyiét. Az egyik, meglepően jó állapotban megmaradt koponyáról megállapították, hogy tulajdonosa kannibalizmus áldozata lett. Erről árulkodik az, hogy a koponyacsontokon éles eszköz véste nyomok láthatók, a fejről tehát minden bizonnyal lefejtették a húst. Ugyancsak kannibalizmusra utalnak a velőért széttört csontok, vagy a főzésre utaló nyomok: a húst tehát valószínűleg puhítani akarták. „Mivel ezek a maradványok legrégibb európai elődeinktől származnak, állíthatjuk, hogy kannibálok leszármazottai vagyunk" - jelentette ki az ásatások vezetője.

Az utolsó nép, amely intenzív módon gyakorolta a kannibalizmust, az anasazi volt, amely 800 évvel ezelőtt élt a mai amerikai Colorado állam dél-nyugati részén. A közelmúltban Pápua-Új-Guineában véltek kannibalizmusra utaló jeleket találni, de eddig nem tudták bizonyítani, hogy az emberevés ott is elterjedt szokás lett volna.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.