Neil Armstrong a Holdon. Tíz éven belül visszatérünk. © NASA

A ZDNet értesülései szerint a NASA pénteken jelentette be, hogy együttműködési megállapodást írt alá az X-Prize Alapítvánnyal, amely a civil űrrepülés zászlóvivője. A jelentkezőknek egy olyan járművet kell építeniük, amellyel végrehajtható egy szimulált holdraszállás. A verseny eredményét októberben hirdetik ki az új-mexikói Las Crucesben.

„A NASA szeretne az előttünk álló évtizedben ismét embert küldeni a Holdra, azonban az a probléma, hogy jelenleg nincsenek működőképes landolóegységek” – nyilatkozta Peter Diamandis, az X-Prize Alapítvány elnöke a ZDNetnek. „Bízunk benne, hogy a magánszektorban tevékenykedő cégek képesek megtervezni és kifejleszteni az új járművet, s a verseny stimulálni fogja azokat az ágazatokat, amelyek az ehhez szükséges technológiákkal foglalkoznak.”  

Az X-Prize díjak korábban már megmozgatták az űrkutatás rajongóit. Még a Microsoft társalapítója, Paul Allen is benevezett a tízmillió dolláros díjért folyó versenybe, amelynek során saját tervezésű űrhajót kellett készíteni. Emellett a New York-i székhelyű Rocket Racing League a másik jelentős tényező. A szervezet széles körben elismert sportággá szeretné fejleszteni a rakétaversenyeket.        

Az X-Prize Alapítvány holdkomp versenye két részből áll. Az első körben ki kell lőni a járművet egy megjelölt helyről, 50 méteres magasságba, ahol 90 másodpercig kell lebegnie. Ezután pontosan kell landolnia egy 100 méterrel arrébb kijelölt területen. Az első helyezett 350 000, a második 150 000 dollárt kasszírozhat a sikeres végrehajtás esetén.

A második körben az indítási folyamat megegyezik az előzővel, ám ezután 180 másodpercig kell lebegnie a holdkompnak a levegőben, majd 100 méterrel arrébb egy a Hold felszínét utánzó sziklás területen kell landolnia. Az első díj ez esetben 1,25 millió dollár, az ezüstérem 500 000, a bronz 250 000-et ér. Ha nem tudnak győztest kihirdetni, a díjakat a jövő évi verseny során osztják majd ki.

A NASA által felajánlott kétmillió dollár jelentéktelen összeg egy esetleges technikai újdonság, vagy egy fiatal lángész felfedezéséért cserébe. Bár az űrügynökség nem szerzi meg automatikusan a találmányok szellemi jogait, de kijelentették, hogy a győztesekkel tárgyalásokat kezdeményeznek majd az esetleges licensz lehetőségeiről.

„Ilyen módon akár olyan versenyzők újításaihoz is közelebb kerülhetünk, akik nem feltétlenül nyerik meg a versenyt, de van néhány jó ötletük” – magyarázta Brant Sponberg, a NASA Centennial Challenge nevű programjának igazgatója. „Egy ilyen verseny segítségével számtalan olyan ügyes egyetemistával, vagy feljövőben lévő céggel találkozhatunk, akik nem feltétlenül indulnának a NASA pályázatain.”