2006. április. 21. 10:32 MTI Utolsó frissítés: 2006. április. 21. 10:32 Tech

A kevés alvás magas vérnyomáshoz vezet

A hipertónia, vagyis a magas vérnyomás oka esetleg az alváshiány lehet – vélik amerikai tudósok.

A Columbia University kutatói egy évtizeden át követték nyomon 4800 – 32 és 59 év közötti – ember sorsát. A vizsgálatból eleve kizárták azokat, akik a felmérés kezdetén hipertóniában szenvedtek, s figyelembe vették olyan hajlamosító tényezők hatását is, mint a depresszió, alkoholfogyasztás, dohányzás, elhízás, vagy a cukorbaj – olvasható a Mednovosztyi című, egészségügyi témákra szakosodott orosz hírportálon.

Mint kiderült, azoknál az embereknél, akik napi öt óránál kevesebbet alszanak, 60 százalékkal magasabb a hipertónia kialakulásának valószínűsége, mint olyanoknál, akik 6-9 órát szundítanak.

A kutatók szerint normális körülmények között alváskor lelassul a szívműködés és csökken a vérnyomás. A krónikus álmatlanságban szenvedő emberek esetében, akiknél ez nem következik be, a szív nagyobb terhelésnek van kitéve: ezáltal visszafordíthatatlan elváltozások keletkeznek a szívizomban és a véredényekben.

Az alváshiány a hipertónia kialakulásában közrejátszó más tényezők hatását is felerősítheti. Az álmatlanság kihathat egyebek között a szervezet inzulinérzékenységére, valamint az étvágyat befolyásoló enzimekre, ami elhízáshoz vezethet, s mint ismert, a túlsúly komoly szerepet játszik a hipertónia kialakulásában.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.