A szívtapasz (a demonstrációs ábrán sárga jel mutatja a helyét) átveszi az elhalt szövetek funkcióját. Növesztéstechnológiai áttörés © Harvard-MIT

A biomérnökök már meglehetősen messzire jutottak az effajta fejlesztésekkel a New York-i Columbia Egyetem orvostudományi centrumában. Képesek olyan szöveteket növeszteni, amelyek felhasználhatók lesznek a szívproblémák „mérnöki” kezelésére. A kutatások jelenleg az állatkísérletek indításánál tartanak, s még legalább tíz évre van szükség, amíg embereken is alkalmazható lesz az új technológia. Az élő kötözőszer azonban már készen áll a felhasználásra, így ha átmegy a teszteken, emberek millióinak életét mentheti meg minden évben – írta a HealthDay News című orvosi folyóirat.

„Azzal szoktunk tréfálkozni, hogy ez pótalkatrész a törött szívekhez” – mondta a Belgrádból származó Gordana Vunjak-Novakovic, a Columbia Egyetem orvosműszaki fejlesztésekkel foglalkozó professzora, aki egyben a bethesdai   amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet Szövetfejlesztési Kutatóközpontjának is társigazgatója. Azért fogtak bele ezekbe a kutatásokba, mert mindenképpen megoldást kívántak találni az infarktus vagy más keringési zavarok következtében elhalt szívszövetek pótlására. A legsúlyosabb esetekben a gyógyszerek alig segítenek valamit, s ilyenkor a beteg legfeljebb a transzplantációban reménykedhet, illetve, hogy időben megtalálják a szükséges donorszervet.

Gordana Vunjak-Novakovic. Rutinmunka lesz © bme.columbia.edu

„Ez indított bennünket arra, hogy megpróbáljunk szívszövetet előállítani. A folyamat szinte teljesen úgy zajlik, mint a természetben, de itt a testi környezetet egy speciális kamrával, az úgynevezett bioreaktorral pótoljuk. A következő lépés a kutatásokban annak a kidolgozása, hogy a megfelelő pontra felhelyezett jelenleg aprópénz méretű mesterséges szövetdarabok hogyan vehetik át egyre inkább a károsodott szívszövet funkcióját. Jelenleg addig jutottak a kutatók, hogy patkányszíveken bizonyítottan működik az eljárás” – magyarázta Gordana Vunjak-Novakovic.

Meglehetősen nehéznek tűnik, hogy e szöveteket eredményes növesztése, ugyanis mindennek stimmelni kell. A szívsejteknek igen nagy sűrűségben kell növekedniük, s nagyon jó oxigénellátást kell kapniuk, éppen úgy, mint a fejlődő szívben. Ráadásul a sejteket mesterségesen elektromos stimulálásnak kell kitenni, hiszen az elektromos pulzálás, ami fenntartja a szívverést. A kutatók azonban már megoldották e biológiai és technikai nehézségeket, s az állatkísérleteknél a megfelelő úton járnak.

Vunjak-Novakovic szerint még éveket vesz igénybe, amíg az emberi kísérletek is elkezdődhetnek, de nem kétséges, hogy a „szívfoltozás” rutinművelet lesz a szívgyógyászatban.