Egy csésze kávé veszélytelen. De a többi… © sxc.hu

A koffein lebontásáért a szervezetben a májban lévő citokróm nevű enzim felel (CYP 1A2). E folyamat gyorsasága viszont annak függvénye, hogy az enzim működését kontrolláló gén mely variánsát – lassút, vagy gyorsat – örökölt az egyén.

A Torontói Egyetem, a Harvard Egyetem Közegészségügyi Intézete, valamint a Costa Rica-i Egyetem kutatói 4028 embert vizsgáltak Costa Ricában. A kutatásba 2014 olyan nőt és férfit vontak be, akik 1994 és 2004 között már átestek egy szívinfarktuson, a kontrolcsoportban pedig ugyanennyi egészséges önkéntes szerepelt.

A résztvevőknek egy űrlapot kellett kitölteniük, amelyben kávéivási szokásaikról és egészségi állapotukról, majd genetikai vizsgálatokon estek át, amelynek segítségével a résztvevők mindegyikénél megállapították a CYP 1A2 enzimet kontroláló gén variánsát. A tesztek az infarktuson átesett betegek 55 százalékánál, és a kontrolcsoport 54 százalékánál a „lassú” gént találták.

A lassú gén hordozóinál napi két-három csésze kávé esetén 36 százalékkal nagyobb volt a szívinfarktus kialakulásának kockázata, az egy csészényit fogyasztókhoz képest, s a napi négy vagy több csésze kávé már 64 százalékkal növelte a szívinfarktus kockázatát. Különösen veszélyeztetettnek bizonyultak az ötven évnél idősebbek.

A gyors gén hordozói viszont kockázat nélkül megihatnak napi három csésze kávét, ám ha növelik koffeinadagjukat, ugyanúgy veszélyeztetik egészségüket, mint a lassú gén hordozói.

A kutatók végső következtetése: napi egy csésze kávé senkinek sem árthat meg, függetlenül, hogy a vizsgált gén lassú, vagy gyors változatának hordozója. A magasabb koffeinfogyasztás ártalmassága és annak mértéke attól függ, hogy mely gén hordozója az egyén.

A tudósok szerint azonban célszerű a mértékletesség, hiszen jelenleg még sehol sem végeznek rutinszerűen genetikai szűrővizsgálatot, így senki sem tudja magáról, hogy az adott gén melyik variánsát hordozza.