A globális felmelegedés miatt kettétört Larsen jégtömb. Fogy a krill © AP

A Déli-sark térségében a későbbi költés okainak egyike a táplálékhiány lehet – állítják Christophe Barbraud és Henri Weimerskirch az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS). A kutatók kilenc tengeri madárfajta meghatározó adatait vizsgálták meg az 1950 és 2004 között. Megállapították, hogy a vizsgált fajok kilenc nappal később ékeznek meg kotlási helyükre és két nappal később rakják le tojásaikat, mint fél évszázaddal ezelőtt.

Ennek oka az lehet, hogy jelentősen csökkent az Antarktisz tengeri madarainak táplálékául szolgáló apró tengeri rákok (krill) és egyéb állatok állománya, ezért a madarak lassabban tudnak olyan tartalékokat gyűjteni, amelyekre a költéshez szükségük van.

A kutatók a madarak viselkedésében bekövetkezett változásokat a nagy jégtáblák felmelegedés által okozott olvadására vezetik vissza: az Antarktisz keleti részén a jég mennyisége 12-20 százalékkal csökkent s ez a kutatók szerint az általános felmelegedés egyik legdrámaibb következménye.

Más tanulmányok viszont arra a következtetésre jutottak, hogy Északon a tavasz jelei – a vándormadarak megérkezése és a fák rügyezése – a XX. században egyre korábban megy végbe. A tudósok hangsúlyozzák: az Antarktiszon ilyen adatgyűjtés még nem volt.