Az égitestek meglehetősen aprók, mindössze 3-7 kilométeresek, és elég messze keringenek az óriásbolygótól, amely körül két év alatt tesznek meg egy fordulatot-jelentette a BBC.

Jelenleg a Jupiternek van a legtöbb - 62 - ismert holdja. Az Uránusz körül 27, a Neptunusz körül pedig 13 hold kering mai ismereteink szerint. A most felfedezett égitestek közül az egyik retrográd, vagyis társaival szemben ellentétes irányban kering bolygója körül.

A piciny holdakat előbb a Hawaii szigetén lévő Subaru teleszkóppal észleltek, majd az ugyancsak a szigeten telepített Gemini North óriástávcső megerősítette a felfedezés tényét. Az újonnan felfedezett holdak nagy valószínűséggel a Mars és a Jupiter között lévő fő kisbolygó-övezetből származnak, de valaha a Jupiter gravitációs ereje kirántotta őket onnan.

Dave Jewitt, az egyik felfedező elmondta: most az okozza a fejtörést, hogy a holdacskákat miért a Szaturnusz ejtette fogságába. Az újonnan felfedezett holdak jellemzői azonban segíthetnek abban, hogy azokat felhasználva számítógépes szimulációval a tudósok a végére járhassanak annak, hogy a négy óriásbolygónak miért lehetnek - nagyjából egyenlő számban - szabálytalanul keringő holdjai.