Ha ez sikerül, az emberiség egyik legnagyobb űrbravúrját hajtja végre, hiszen a magát gyűrűkkel és holdakkal körülvevő Szaturnusz jelenleg a Földtől 1,25 milliárd kilométerre járja a maga pályáját a Nap körül. Eddig a legtávolabbi égitest, amelyre leszállt ember alkotta eszköz, az Eros kisbolygó, amely a manőver idején, 2001 februárjában 316 millió kilométerre volt tőlünk.

Most egy eddig az emberi szem elől szinte teljesen eltakart világba lép be a Földről több mint 7 éve elindított szerkezet, hogy elérje hőn áhított úti célját.

A leszállás a szó szoros értelmében véve egy ugrás lesz a nagy sötét ismeretlenbe. Bár a Cassini a nyár óta már kétszer is elhaladt a Titán mellett, és be is tudott kukantani légkörének teteje mögé, de biztosat nem tudhatunk arról, hogy milyen viszonyok várják a Huygenst miután belép az atmoszférába. Lehetséges például, hogy heves viharok, metánzáporok fogadják a látogatót. Ezernyi olyan veszély leselkedhet rá, amely tönkre is teheti a vállalkozást.

Három ejtőernyőt használ

A Huygens óránkénti 1600 kilométeres sebességgel éri el a Titán fagyos sűrű légkörét. Ereszkedéséhez összesen három ejtőernyőt használ el. Az elsőt felszíntől 170 kilométeres magasságban bontja ki, majd 10 kilométer süllyedés után ezt ledobja, és kinyitja a főernyőjét.

Ezt követően lát hozzá tudományos munkájához. Méri a hold atmoszférájának az összetevőit, a légköri és időjárási viszonyokat, eközben bőszen fényképez. Az elképzelések szerint a felszínhez való közelítés közben mintegy 1100 fotót készít a Titán titokzatos környezetéről. Az általa összegyűjtött adatokat a Cassini veszi, és továbbítja azokat a földi irányítókhoz.

Már csak 110 kilométerre lesz az égitesttől, amikor megválik főernyőjétől is, és kinyílik a már a felszín elérését biztosító ejtőernyője.

Egyelőre nem tudni, hogy hol köt ki a 349 kilogramm tömegű, 2,7 méteres átmérőjű kagyló alakú Huygens. Ugyanis a Titánon a rendkívüli hideg (az átlaghőmérséklet mínusz 178 Celsius-fok) miatt a Földön például gázhalmazállapotú metán cseppfolyós, így az égitest felszínét valószínűleg metántengerek, vagy akár -óceánok is boríthatják. Ezért a Huygenst felkészítették mindkét eshetőségre, azaz arra, hogy szárazföldön fog talajt vagy esetleg egy metántenger kellős közepén találja magát.

Újabb nagy lépés az emberiségnek

Mindenesetre ha biztonságban eléri a felszínét, túlzás nélkül állítható: történelmi pillanat következik el. A Hold, a Vénusz, a Mars és az Eros után ugyanis a Titán lehetne az ötödik olyan égitest, amelyre ember alkotta szerkezet szállt le. Ráadásul a Titán lenne az első idegen bolygó holdja, amelyet az emberiség meghódított.

A remélt sikeres leszállás után a Huygens egy ideig még üzemképes maradhat, azaz jöhetnek a felszíni mérések. Fotók, sőt hangminták is erről a különös világról. De mintegy fél óra elteltével mindenképpen el kell búcsúznia a Cassinitől és következésképpen a Földtől. Akkumulátorai a fagyos viszonyok közepette lemerülnek, a Cassini ekkorra már vételkörzeten kívül lesz, és különben is antennáját a Titánról a Föld felé fordítja, hogy közvetítse a Huygens által összegyűjtött adatokat. 

A Titán kemény hely 

Titán az egyetlen olyan hold a Naprendszerben, amely sűrű - még a Földéénél is sűrűbb - légkörrel rendelkezik. Földi és a kozmoszba telepített távcsövekkel csak ez az égitestet körülölelő barnás narancssárga "szmog" látható, maga a felszín nem. Légkörének összetevői azonban sokban hasonlítanak a mi bolygónk atmoszférájának elemi összetételére, például bőségesen tartalmaz nitrogént, amely a földi légkör több mint hetven százalékát teszi ki.

A csillagászok feltételezik, hogy ez a légkör a földi őslégkör másának egyfajta konzervált, "mélyhűtött" elegye, és nem kizárt, hogy a nagy hideg ellenére az élet valamilyen kezdetleges formái is kialakultak a Szaturnusz-holdon.

Víz - legalábbis cseppfolyós állapotban - nincs a felszínén, lehetséges azonban, hogy ott a folyékony metán az a bizonyos oldószer, amely az élet csíráinak a kialakulásához elengedhetetlen.

Ezekre a kérdésekre választ adhat majd a Huygens. A Cassini pedig folytatja keringését a gyűrűs bolygó körül, miközben más Szaturnusz-holdakat is meglátogat, és a későbbiekben még többször visszatér a Titánhoz.

Mindez tőlünk olyan irdatlan távolságban zajlik majd le, hogy a Föld lakói pénteken a tulajdonképpeni történések lezajlása után 67 perccel értesülhetnek a páratlan méretű nemzetközi vállalkozás kimeneteléről. A Huygens fénysebességgel, azaz másodpercenkénti 300 ezer kilométeres sebességgel utazó rádiójelei ugyanis ennyi idő alatt érik el bolygónkat.

A Titán bevételére készülő szonda nevét a hold felfedezőjéről, a XVII. században élt Christiaan Huygensről kapta. A holland csillagász és matematikus - 350 éve - 1655-ben pillantotta meg távcsövével a Titánt, amely így a Szaturnusz első felfedezett holdja lett. Jelenleg még 32 társáról tudunk.