A születési centenáriumot köszöntő bélyegkép előterében Bibó István látható, a háttérben a "Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni" mondat olvasható, továbbá életének fontos évszámai és az Országház sziluettje fedezhető fel. A bélyeghez tartozó alkalmi borítékon A kelet-európai kisállamok nyomorúsága (1946) című tanulmányának részlete, alatta a munkásságára és a korra utaló szimbolikus grafikai kompozíció látható. Az alkalmi bélyegző grafikáján Bibó István portréjának stilizált rajza szerepel. A bélyeget és a borítékot Kara György tervezte - közölte a Magyar Posta Zrt. pénteken.

Bibó István (1911-1979) posztumusz Széchenyi-díjas jogász, akadémikus, író, politikus a szegedi tudományegyetem jogi karának elvégzése után 1934-38 között jogászként dolgozott a budapesti törvényszéken, illetve járásbíróságon, 1938-43-ban pedig az Igazságügyi Minisztériumban. A nyilasok 1944-ben mentesítő iratok átadása miatt letartóztatták.

posta.hu

A Belügyminisztériumban 1945-46-ban a közigazgatás demokratikus átszervezésével, a választás lebonyolításával foglalkozott, 1946-tól tanított, 1951-57 között könyvtárban dolgozott. Az 1956-os forradalom alatt, november elején Nagy Imre kormányában - mindössze két napig - államminiszter volt. E minőségében - egyedüli miniszterként - az oroszok bejöveteléig az Országgyűlés épületében maradt és hivatalosan tiltakozott a szovjet megszállás ellen. Itt kezdett hozzá tervezetéhez a magyar kérdés kompromisszumos megoldására, amelyet november 6-i dátummal az ENSZ-hez címzett levél formájában több nagykövetséghez eljuttatott. A forradalom tanulságait 1957-ben emlékiratban foglalta össze és ezt Bécsben, a Die Pressében megjelentette.

Politikai tevékenységéért 1957-ben letartóztatták és életfogytiglani börtönre ítélték. Amnesztiával szabadult 1963-ban, ezután 1971-ig, nyugdíjazásáig a Statisztikai Hivatal könyvtárában dolgozott távol a politikai és közélettől.