A barlangi hiéna (Crocuta crocuta spelaea) genomját és étrendjét kutatták megkövesedett ürülék (koprolit) segítségével francia tudósok, akik eredményeiket a Proceedings of the Royal Society B című brit folyóirat szerdai számában tették közzé. 

A barlangi hiéna körülbelül egymillió éven át élt Eurázsia területén, mielőtt kihalt volna tízezer-harmincezer évvel ezelőtt. A ragadozók testtömege negyedével múlta felül a modernkori hiénákat, lényegesen erőteljesebb volt a harapásuk is, mint távoli rokonaiké - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon. 

Jean-Marc Elalouf, a Saclay-i Biotechnológiai Kutatóintézet tudósa kollégáival a Francia Pireneusok egyik barlangjában kilenc egyedtől származó megkövesedett ürüléket gyűjtött össze. A vizsgálatok során két egyedtől származó mintákban 90 millió DNS-töredéket sikerült szekvenálni.

A kutatókat mindenekelőtt az anyai ágon öröklődő úgynevezett mitokondriális DNS érdekelte. Az így kapott adatokat összevetették a jelenlegi fajok mitokondriális DNS-ével, s a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a pleisztocén kori ragadozó a modern foltos hiénának őskori alfaja, viszont kevésbé rokonítható a csíkos hiénával. "Helyesebb lenne jégkorszaki foltos hiénának nevezni" - vélekedett Cajus Diedrich német paleontológus, aki nem volt részese a kutatásnak. 

A DNS-vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a barlangi hiéna leginkább gímszarvassal (Cervus elaphus) táplálkozott. A tudósok már korábban is feltételezték ezt a gímszarvas-csontokon talált harapások alapján, de a genetikai vizsgálatok szolgáltattak az elmélet első közvetlen bizonyítékát.