Az igazi Franciaország még csak most jön

Van egy szomorú hírem: a szomszédok csatáját a franciák fogják megnyerni. Felsorolhatnám persze, hogy ezen vagy azon a poszton ez vagy az a játékos nyújtott-e jobb teljesítményt a szezonban és a világbajnokságon, de minek, ha a zsigereimben érzem: ez a francia csapat ma győzni fog.

Megmutatták már, hogy szépen és csúnyán is képesek erre. A világbajnokság során egyre jobban lendületbe jöttek, de ha azt hiszik, hogy látták már igazán maximálisan pörögni a franciákat, hát tévednek. A csoportkört félgőzzel is simán behúzták, az argentinok megállítására elég volt nagyjából 30 percnyi lendületes futball, Uruguayt pedig a saját fegyverével győzték le, stabil védekezéssel és kegyetlen hatékonysággal.

Beleborzonghat minden futballrajongó, ha belegondol, mire lennének képesek, ha egy egész meccsen át kihoznák magukból, amire igazán képesek. Hiszen Lloristól még csak egy-egy bravúrt láttunk, Pogbától még csak néhány mesteri indítást, és itt az ideje, hogy Giroud is megrázza magát, és meghálálja a kapitány bizalmát.

És persze lehet, hogy ez alkalommal nem fog tudni úgy meglépni Mbappé, mint a kengyelfutó gyalogkakukk a prérifarkas elől, és előfordulhat, hogy Griezmannak nem lesz oka a homlokához emelt ujjaival L betűt formázva győzelmi táncot lejteni. De az még valószínűbb, hogy a belgáknak nem lesz még egyszer olyan szerencséjük, mit a brazilok ellen.

Biztos vagyok abban, hogy Didier Deschamps ezúttal is megtalálja majd a győztes taktikát, a csikói pedig úgy hajtják majd végre, ahogyan kell.

Legkésőbb este 11-re minden eldől. Utána majd bejelentkezem: „Na, ugye.”

Belgium – mert a foci nem oligarchacsocsó

Tulajdonképpen lehetnék elégedett is. A vb négy legjobbja közé csak európai csapatok kerültek (ez OK), a négyből hármat kedvelek (a horvátokat nem, de erről majd holnap írok), ráadásul közöttük van a két legnagyobb kedvencem (az abszolút első angolok, és a kicsit lemaradva, de mégis csak második belgák). Szóval, rendben is lehetne ez.

De épp a fentiekből következik az is, hogy még nem lehetek elégedett. Vérszemet kaptam. Ennyi nem elég, lehet ez jobb. Például egy belga-angol döntő, annak végén pedig „It’s coming home”!!!

Ehhez azonban előbb jöjjön a mai este a francia-belgával. Mondom, nincs bajom a franciákkal, amióta a focit követem (úgy 40-45 éve) ennél rokonszenvesebb válogatottjuk nem volt (nem, Zidane-nal sem, Platinivel sem). A vb 32 csapatából úgy 28-29-cel szemben képes lennék szurkolni nekik.

Belgium ellen nem. Nem, nem a belga fociért rajongok, előző generációjukat (azt, amelyik még 2002-ben is kijutott a vb-re, ahol aztán az egyenes kieséses szakaszban a brazilok ütötték ki őket) kifejezetten ellenszenvesnek éreztem. Ez a belga válogatott azonban – írtam már többször – a tudatos futballfejlesztés tökéletes terméke, így lett tisztelhető és egy időn túl szerethető. Általuk derült ki, hogy a foci irányító elve nem feltétlenül a mutyi, az ülepnyalogatás, a foci nem oligarchacsocsó.

És akkor a foci maga. Hiába nyeri majd meg a vb-t (mert megnyeri) Anglia, ebben a belga válogatottban olyanok játszanak, akik lehetnének akár világbajnokok is. Nem sorolom őket, hiszen láttuk végig a torna alatt. Illetve mégis, de összevetve a franciákkal.

Courtois vs Lloris – egy éve még egyértelműen Courtois-t mondok, most inkább döntetlent (1-1)

Alderweireld, Kompany, Vertonghen vs.  Pavard, Varane, Umtiti, L. Hernández – erős ez a francia védelem, de a Premier League-ből jövő belgák sokkal keményebbek. Itt ők a jobbak. (1,5-1)

Carrasco, Fellaini, Witsel, Chadli vs. Pogba, Kanté, Tolisso – itt viszont fordul a kocka, a francia sor ütősebb. (1-1,5)

Hazard, Lukaku, De Bruyne vs. Mbappé, Griezmann, Giroud – ez szintén szorosnak tűnik, de mégis eldönti a meccset: Hazardék ütnek és nyernek. (1,5-1)

Összesítve tehát: Belgium–Franciaország: 5-4,5.

Így legyen.