Félbeszakadt a magyar kajakos 25 ezer kilométeres útja
Kétezer kilométert kajakozott eddig Végvári Tamás sportoló, aki egy hónappal ezelőtt indult el túrakajakkal a 25 ezer kilométeres útra, a rossz idő miatt azonban nem jutott el Isztambulig, az első szakasz végéig.
Végvári Tamás hazaérkezése után, kedden az MTI-nek elmondta, hogy a kiszámíthatatlan és változó időjárás miatt meg kellett szakítania útját és a tervezett 2400 kilométer helyett, 2000 kilométert evezett. Harminckét nap alatt tette meg a távot egy jó minőségű, 55 centiméter széles és 5 méter 35 centiméter hosszú gyári tengeri kajakkal. Felszerelését a román-bolgár határon hagyta.
"A Fekete-tengeren nagyon változékony és szeles idő van, hasonló, mint most Magyarországon, nem tudtam haladni, ezért gondoltam azt, hogy a várakozást inkább a családom körében töltöm" - magyarázta. Konstancában vonatra szállt, majd Bukaresten keresztül érkezett meg Magyarországra. A helyiek szerint nyár elejére szokott lecsendesedni ez a tavaszi viharos időjárás, ezért valószínű, hogy június elején fog visszamenni és befejezi az első szakaszból még hátralévő nagyjából 400-450 kilométert Isztambulig.
A török nagyváros elérése után - az időjárástól függően - elképzelhető, hogy nem tart pihenőt és tovább folytatja útját, a második szakaszban mindenképpen szeretné elérni Athént. Végvári Tamás arról is beszélt, hogy az elmúlt harminckét napban átlagban napi 60 kilométert kajakozott a két és fél napos kényszerpihenőt is beleszámítva, amelyet Szerbiában kellett eltöltenie, amíg a csomagja megérkezett.
A sportoló kitért arra, hogy hihetetlen emberi kedvességgel és segítőkészséggel találkozott kivétel nélkül mindegyik országban. Volt, hogy Bulgáriában a határőrök vitték el vásárolni a faluba, és volt, hogy szerbek kísérték a hajóját és hoztak neki kenyeret meg ételt.
Felidézte, hogy másfél méteres hullámokkal kellett megküzdenie, mivel a part mentén kajakozott és az számított igazán, hogy honnan és milyen erős szél fúj. A legveszélyesebb hullámok egy kőrakás, egy hosszú gát, egy sziklafal előtt vagy zátonyos területeken alakulnak ki - jegyezte meg.
Csodálatos tájakon evezett a Dunán a Vaskapu-szorostól - a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között, Szerbia és Románia határán - a Duna-delta torkolatig és közben sokat fotózott. "A Duna-delta külső, tengeri területe olyan, mint a sivatag, az egyik oldalon a végtelen tenger, a másik oldalon pedig egy méter magas, végtelennek látszó homokcsík látszik a part mellett, furcsa táj, de megvan a sajátságos gyönyörűsége" - magyarázta a sportoló.
Végvári Tamás tizennyolc évvel ezelőtt kajakozott már Dél-Amerikában, a Tűzföldön, a Horn-fok közelében és Norvégia fjordjaiban is. A Vadvízi Egyesület alapító elnökeként, oktatóként és túravezetőként bejárta Európa vadvizeit Ukrajnától Korzikáig, de a Himalájában is kajakozott már.
Kézilabda-Eb: a revánson túl is sok múlhat a magyar-svéd meccs végeredményén
Fontos meccset játszik este hattól a magyar női kézilabda-válogatott az Európa-bajnokságon: ha sikerül legyőznie a svéd csapatot, jó esélye van a legjobb négy közé jutni.