Izrael még nem tudja, meddig marad és mihez kezd a földig rombolt Gázai övezettel

Őrtornyok, katonai harcállások, vízvezetékek és izraeli zászlók sorjáznak a Necarim-folyosón, amely elvágja a Gázai övezet északi részét a többi nagyjából kétharmadtól. Az izraeli határtól a Földközi-tengerig húzódó, 8 kilométer hosszú, több kilométer széles, letarolt biztonsági sáv nyugati végén egy nagyobb bázis is felépült parancsnoki központtal, fogdákkal, kihallgatószobákkal – írta a Ynet izraeli hírportál. Az egykor a tenger mellett lévő, hasonló nevű zsidó kolóniáról elnevezett korridoron két tartalékos dandár állomásozik, így mintha több mint 30 négyzetkilométeres izraeli enklávé létesült volna Gázavárostól délre. Egy másik dandár az úgynevezett Philadelphi-folyosót ellenőrzi az egyiptomi határ mentén, ahol a portál szerint hasonló katonai erősítések folynak.

Úgy tűnik,

Izrael tartós katonai jelenlétre készül a Gázai övezetben,

ami több elemzőt is a 2005-ös egyoldalú izraeli kivonulás előtti megszállásra emlékeztet. Sőt többeknek a néhai Ariel Saron „öt ujj” doktrínája jutott eszébe, melyet az izraeli hadsereg egykori déli parancsnoka 1971-ben kezdeményezett. Saron célja az volt, hogy öt biztonsági folyosót hoznak létre, amelyeket zsidó telepek létesítésével ütközőzónákká alakítanak, és így több részre szabdalják fel a Gázai övezetet, illetve az akkor még izraeli megszállás alatt lévő egyiptomi Sínai-félsziget északi részét. (Az 1979-es izraeli–egyiptomi békekötéssel a Sínai-félsziget visszakerült az arab országhoz.) A tervet csak részben valósították meg, de 34 évvel később kormányfőként maga Saron rendelte el a Gázai övezet teljes katonai kiürítését és a zsidó kolóniák felszámolását.