Sport MTI 2011. november. 04. 12:49

"A kormány ad hoc jelleggel dönt a Puskás Stadionról"

A Jobbik szerint az, hogy a 2012-es költségvetésben nem szerepel forrás a Puskás Stadion újjáépítésére, ám most mégis döntött a tervekről a kormány, azt bizonyítja, hogy a kabinet ad hoc jelleggel dönt milliárdos beruházásokról - jelentette ki pénteki budapesti sajtótájékoztatóján Szilágyi György ellenzéki országgyűlési képviselő.

A jobbikos politikus hangsúlyozta: Magyarországon szükség van korszerű, modern, többféle rendezvény befogadására is képes stadionra. A Jobbik éppen ezért nyújtotta be a 2012-es költségvetéshez azt a módosító indítványt, amely 7,6 milliárd forintot különít el a Puskás Stadion bontási, tervezési és építési munkálatainak első ütemére.

Nézze meg képeinket!
Túry Gergely

Szilágyi György szerint két eset lehetséges: vagy a Jobbik újabb sikeres érdekérvényesítéséről van szó, vagy a kormány már most semmibe veszi a saját költségvetési tervezetét és ad hoc jelleggel dönt komoly milliárdos beruházásokról.     A jobbikos politikus szerint mivel a képviselői módosító indítványok beadásának határideje lejárt, ezért ha a kormány 2012-ben meg akarja kezdeni a Puskás Stadion újjáépítését, akkor arra "pusztán azért lesz lehetősége, mert a Jobbik előrelátóan benyújtotta módosító indítványát", vagy a kormánytöbbség leszavazza azt és benyújt egy bizottsági módosító indítványt.

Gíró-Szász András kormányszóvivő pénteken jelentette be, hogy a kormány megtárgyalta és elfogadta a kabinet a Puskás Ferenc Stadion újjáépítésével kapcsolatos koncepciót, amely szerint egy 40 ezer férőhelyes - igény esetén 55 ezer férőhelyesre bővíthető -, UEFA 5-ös kategóriájú sportlétesítmény épül összesen 35 milliárd forintból. A stadion a "2011 végétől 2015-ig terjedő időszakban valósul meg" - mondta a kormányszóvivő.

párizsi olimpia 2024
hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.