A gázoló vonat vagy metró vezetője betegszabadságot kérhet
Szerdán két idős német kerékpárost, egy férfit és egy nőt gázolt halálra a vonat Balatonlellén, a metró pedig...
Szerdán két idős német kerékpárost, egy férfit és egy nőt gázolt halálra a vonat Balatonlellén, a metró pedig Budapesten, a Keleti pályaudvarnál egy férfit gázolt el.
A MÁV az MTI megkeresésére közölte: a vasútvonalakon a gázolások jelentős része azért következik be, mert a gyalogosok, kerékpárosok rosszul mérik fel a helyzetet, vagy úgy vélik, hogy a biztosítóberendezések tiltása rájuk nem vonatkozik. Hangsúlyozták, hogy ilyenkor az adott gyalogos, kerékpáros a felelős a balesetért, nem a mozdonyvezető.
A vasúttársaság kitért arra, hogy a mozdonyvezetők a baleset után a táppénzre vételüket és szakember - pszichológus - segítségét is kérhetik.
A MÁV statisztikái szerint a gázolások gyakoribbak decemberben, júliusban és augusztusban, a Balaton térsége pedig ebből a szempontból a turisták miatt kiemelten veszélyeztetett. Az elmúlt évben közúti-vasúti átjáróban 79 baleset történt, ezekben 31 ember vesztette életét, 47-en pedig megsérültek. Csak egy esetben találtak vasúti hibát a vizsgálat során, de abban az esetben sem sérülés, sem anyagi kár nem keletkezett. Az elmúlt egy évben 5 gyalogos- és 6 kerékpáros-gázolás fordult elő, ezekben 10 ember halt meg, egy ember súlyosan megsérült.
Míg tavaly júliusban hét, az idén júliusban tizennégy baleset történt vasúti-közúti kereszteződésekben: a vonat két gyalogost és két kerékpárost halálra gázolt, kilenc esetben a szerelvény személyautóval ütközött - ezek következtében öten meghaltak, hatan megsérültek -, továbbá elgázoltak egy motorkerékpárost.
Gulyás Attila, a BKV metrószakszervezetének elnöke elmondta: egy évben mintegy húsz gázolásos eset történik a metróban Magyarországon, s nagyon ritka, amikor a vizsgálat nem öngyilkosságot állapít meg. Általában karácsony és a hasonló nagyobb ünnepek előtt emelkedik az ilyen balesetek száma - tette hozzá.
Tájékoztatása szerint gázolás esetén azonnal a helyszínre érkeznek a metróvezetők közvetlen felettesei, a vasútbiztonsági csoport, valamint a rendőrökön és a tűzoltókon kívül a BKV saját helyszínelő gárdája is. A metró személyzetét ilyekor megkérdezik, hogy milyen lelki állapotban vannak, ha vezetésre alkalmatlannak érzik magukat, akkor a helyszínelés befejezése után a szerelvényt már a készenlétben lévő metróvezető viszi ki a kocsiszínbe. Baleset esetén a műszaki állomáson a szerelvényt vizsgálatnak vetik alá, ennek keretében a fékberendezést külön vizsgálják.
Gulyás Attila kitért arra: ilyen esetben a személyzet, ha kell, akkor betegszabadságot is kivehet, ennek időtartamára nincs korlátozás, erre az időre a fizetés teljes összegét megkapják és pszichológus segítségét is kérhetik. Ezt az esetek jelentős többségében az érintettek nem szokták kérni, de volt már erre példa - tette hozzá.
A MÁV az MTI megkeresésére közölte: a vasútvonalakon a gázolások jelentős része azért következik be, mert a gyalogosok, kerékpárosok rosszul mérik fel a helyzetet, vagy úgy vélik, hogy a biztosítóberendezések tiltása rájuk nem vonatkozik. Hangsúlyozták, hogy ilyenkor az adott gyalogos, kerékpáros a felelős a balesetért, nem a mozdonyvezető.
A vasúttársaság kitért arra, hogy a mozdonyvezetők a baleset után a táppénzre vételüket és szakember - pszichológus - segítségét is kérhetik.
A MÁV statisztikái szerint a gázolások gyakoribbak decemberben, júliusban és augusztusban, a Balaton térsége pedig ebből a szempontból a turisták miatt kiemelten veszélyeztetett. Az elmúlt évben közúti-vasúti átjáróban 79 baleset történt, ezekben 31 ember vesztette életét, 47-en pedig megsérültek. Csak egy esetben találtak vasúti hibát a vizsgálat során, de abban az esetben sem sérülés, sem anyagi kár nem keletkezett. Az elmúlt egy évben 5 gyalogos- és 6 kerékpáros-gázolás fordult elő, ezekben 10 ember halt meg, egy ember súlyosan megsérült.
Míg tavaly júliusban hét, az idén júliusban tizennégy baleset történt vasúti-közúti kereszteződésekben: a vonat két gyalogost és két kerékpárost halálra gázolt, kilenc esetben a szerelvény személyautóval ütközött - ezek következtében öten meghaltak, hatan megsérültek -, továbbá elgázoltak egy motorkerékpárost.
Gulyás Attila, a BKV metrószakszervezetének elnöke elmondta: egy évben mintegy húsz gázolásos eset történik a metróban Magyarországon, s nagyon ritka, amikor a vizsgálat nem öngyilkosságot állapít meg. Általában karácsony és a hasonló nagyobb ünnepek előtt emelkedik az ilyen balesetek száma - tette hozzá.
Tájékoztatása szerint gázolás esetén azonnal a helyszínre érkeznek a metróvezetők közvetlen felettesei, a vasútbiztonsági csoport, valamint a rendőrökön és a tűzoltókon kívül a BKV saját helyszínelő gárdája is. A metró személyzetét ilyekor megkérdezik, hogy milyen lelki állapotban vannak, ha vezetésre alkalmatlannak érzik magukat, akkor a helyszínelés befejezése után a szerelvényt már a készenlétben lévő metróvezető viszi ki a kocsiszínbe. Baleset esetén a műszaki állomáson a szerelvényt vizsgálatnak vetik alá, ennek keretében a fékberendezést külön vizsgálják.
Gulyás Attila kitért arra: ilyen esetben a személyzet, ha kell, akkor betegszabadságot is kivehet, ennek időtartamára nincs korlátozás, erre az időre a fizetés teljes összegét megkapják és pszichológus segítségét is kérhetik. Ezt az esetek jelentős többségében az érintettek nem szokták kérni, de volt már erre példa - tette hozzá.
