A tömegkultúra napi 24 órában termeli a 15 perces hősöket, ám vannak, akik egy egész életen át emlékeznek majd rájuk. Raátz Judit névkutatót kérdeztük a magyar névadási szokásokról; mesélt divatról és hagyományról.
Az 1950-es évektől egyre kevesebb Mátyás született. Rákosi kormányzása alatt a magyarok nem preferálták e keresztnevet, és csak az 1980-as évektől terjedt el újra - mutat rá Raátz Judit, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársa egyik tanulmányában. Ebből is látszik, hogy az „elvtárspajtás” mekkora népszerűségnek örvendett a szocialista pártállam legkeményebb évtizedeiben. Nem túl nagynak.
Pedig a névadási szokásokat ősidők óta meghatározza, hogy vezetők után keresztelik az újszülötteket, legyenek azok szellemi vagy politikai elöljárók. A nomen est omen elvét egy római színműíró, Titus Maccius Plautus fogalmazta meg, a szállóige pontos jelentése pedig: „a név végzet”. Az ember neve tehát kihatással van sorsára, egy már révbe ért személy nevének felvétele pedig jó ómen lehet a születendő gyermeknek.
A kereszténység elterjedésével így a szentek voltak a névadók, mert a szülők abban reménykedtek, hogy „a szent jóindulata kiterjed az újszülöttre, védelembe veszi, biztosítja a gyerek egészségét, érvényesülését, szerencséjét” – írja Raátz.
A hízelgők
A magyar államalapító apjának is tudatos politikai húzása volt, hogy gyermekét a nyugati keresztény kultúrkörben elterjedt Istvánra keresztelte. Ez nem csupán a pogány magyar hagyományok, hanem a bizánci kereszténység ellenében tett lépés is volt, és egyben iránymutatás és hódolat a Nyugatnak. Nyomon lehet követni továbbá az egyes települések történelmi névstatisztikáiban, hogy a földesúrnak, a papoknak mekkora volt az ázsiójuk. Gödöllőn Grassalkovich idejében megszaporodtak az Antalkák, a kastélyépítőről ugyanis szívesen nevezték el gyermekeiket a helyiek.
Volt olyan híres személy az európai történelemben, aki elébe ment a szülők dilemmájának. A hatalmi vágytól túlfűtött Napóleon például arra buzdította katonáit, hogy a születendő fiúkat utána nevezzék el, sőt, ezt megspékelte azzal az ígérettel, hogy cserébe majd közülük választja ki utódját. A magyaroknál ilyen híres „kényszeres” névadási hullámról nem tudunk, a 19. században divatnevekké vált Sándor és Lajos azonban egyértelműen Petőfi és Kossuth hatását mutatja.
A rajongók
A tiszteleti névadás alapján az emberek az észlelt környezetükből merítenek, ám a közvetlen környezet „nagyjai” mellett a távoli, elérhetetlen, vagy akár fiktív hősök is múzsaként szolgálhatnak. A televíziózás, a tömegkultúra elterjedésével például a képernyőkről a nappaliba beszivárgó vágyott világ ad újabb és újabb ötleteket.
Egy-egy szereplővel szívesen azonosítják a rajongó szülők csemetéiket. Raátz ezt a jelenséget a hetvenes évektől datálja, akkoriban a Bell és Szebasztián című tévésorozat hatására igencsak elterjedtek a Szebasztiánkák, Görbe Nóra klumpás rendőrlány szerepe révén a Lindácskák, a Dallas olajmágnásainak szívszorító történetéből merítve pedig a kis Krisztoferek. Holott Bobby és Pamela örökbefogadott gyermekének forgatókönyvbéli sorsa korántsem olyan irigylésreméltó: a kisfiú vér szerinti anyja (Samantha húga) a történet szerint bedrogozva vetette le magát az erkélyről, majd a fogadott szüleinek párkapcsolati problémáit kellett elviselnie.
A média legújabbkori találmánya, a valóság show-k szereplői is megihletik a nézőket. Pár hete reppent fel a hír a bulvársajtóban, miszerint megszületett Rácz Alekosz, akinek szüleit a Való Világ negyedik szezonjának egyik résztvevője iránti rajongás motiválhatta a névadáskor. Ám, mivel a keresztnév nem szerepel a hivatalos magyar névjegyzékben, csak abban az esetben használhatnák, ha görög származású lenne az újszülött. Nagy Alekosznak - a VV szereplőjének - ugyanis valóban vannak görög gyökerei, így a nemzetiségiekre vonatkozó rendelkezés szerint választhatták a szülők az idegen hangzású nevet. A Rácz kisfiút azonban legfeljebb becézni lehet majd a magyar Sándornak megfelelő Alekoszként, hivatalos irataiban - mint azt megtudtuk - Alexandert kell használnia, azt ugyanis a Nyelvtudományi Intézet már régebben bevette a felvehető fiúnevek közé.
Bárkiről, sőt, bármiről?
A névengedélyezési szigor ugyanis megakadályozhatja a rajongás szülői kifejeződését. Bár a rendszerváltás óta egyre enyhül, vannak olyan próbálkozások, melyeknek az MTA tagszervezete áll útjában. Barrera és Pacquiao bokszolók családi nevének magyarra való keresztnevesítéséhez nem járult hozzá például az intézet, még átírt, tehát Baréra vagy Pákiáó, esetleg Pákiátó formájában sem. Akadtak olyan különleges igények, melyek mégis átmentek a rostán: így a luxus autómárkára utaló Lexust megkaphatta egy kisfiú a kilencvenes években. „Ez azonban egyszeri eset volt akkor, ma már nem engedélyeznénk” – fűzi hozzá Raátz, utalva a rendszerváltás után hirtelen tömegesen felmerülő, egyedi elbírálást igénylő esetek miatt gyakran változó szabályozásra.
1993-as Szemimpex-féle névjegyzék például teljes káoszt teremtett a keresztnév-bazárban, amikor túlliberalizált tízezres listát bocsátott a névadók rendelkezésére. Három évvel később visszavonták, jelenleg pedig már az uniós rendelkezésekkel harmonizált, 2004-es törvény alapján a Ladó-Bíró féle, 1998-as Magyar utónévkönyvben szereplő katalógusból lehet válogatni. De ha egyik zöldutas elnevezés sem tetszik, akkor a saját ötletet egy kérvény formájában lehet eljuttatni az intézethez, ahol 60-90 nap alatt hoznak döntést a sorsáról.
És egyben az újszülöttéről? Raátz a végzetes nevek kapcsán inkább a szülők felelősségére hívja fel a figyelmet. Tanulmányában rávilágít, hogy a szabályozásból teljesen hiányzik a gyermek érdekeinek képviselete, így nem lehet megvédeni az újszülötteket olyan szülői poénoktól, mint a Zöld Pálma, Száraz Virág, Bokor Málna, Erdei Tündér, Karácsonyi Ajándék vagy Boros Tea.
Divat és hagyomány
Az egyedi, meghökkentő eseteket kivéve a rendszerváltás óta eltelt idő névadási szokásait tekintve két tendencia figyelhető meg Raátz szerint: a média hatása illetve a hagyományőrzés, a nemzeti identitás megőrzésére való törekvés. Ezek alapvetően meghatározzák a magyar szülők gondolkodását a gyermekáldáskor.
A kettő persze együtt is hathat egy családon belül. Rubint Réka és Schobert Norbi gyermekei közül például az első a Lara nevet kapta, az akkoriban túl népszerű Laura helyett. A ritka keresztnevet a Lara Croft virtuális akcióhőst életre keltő moziból vették, melyben Angelina Jolie játszotta a főszerepet. A második gyermek Norbert lett, mivel elsőszülött fiúként egyértelmű volt, hogy az apja nevét kell viselnie, míg a harmadikat – aki hamarosan megszületik – Zalán Zoltánra keresztelik, a szép magyar hangzás miatt.