Legyen szó akár bűzről, akár a legdrágább parfüm illatáról, a szagok nagy többségének nincs külön neve; leírásukhoz - egyszerűbb vagy akár a giccs határát súroló - hasonlatokat szokás segítségül hívni. Persze azt egészen biztosan a mai napig nem tudni, hogy miként érzékeli az ember az illatokat. Ezzel a két témával is részletesen foglakozik a HVG legfrissebb, csütörtökön a standokra kerülő számának melléklete.

A Trend-mellékletből az is kiderül, hogy az embereket egyre kevésbé érdeklik azok az illatszerek, amelyeket sztárok nevével ellátva dobnak piacra, míg a hazai drogériák a gyerekeknek gyártott illatok, s a természetes alapanyagú kozmetikumokkal próbálják megnyerni a vásárlókat.

A luxusipar a tömegcikkgyártásra rendezkedett be, az utóbbi években óriás méreteket öltött a minőségromlás, s beszűkült a kreativitás - ezt már a HVG által felkeresett egyetlen magyar parfümőr állítja. A vele készült interjút is megtalálják a lapban, csakúgy, mint az illatszer-történeti munkákban az első modern parfümként emlegetett "magyar királyné vizéről" szóló feltáró cikket.

A mellékletet keresse a HVG csütörtökön megjelenő számában.