Az angol kormány ezt a rendeletet jó néhány más iskolai reformmal együtt hozta meg, és a csomaggal csökkenteni kívánja a középiskolából és a felsőoktatási intézményekből kimaradó tinédzserek számát. Az Egyesült Királyság ugyanis az egyik olyan ország Európában, ahol a legmagasabb azoknak a fiataloknak a száma, akik nincsenek regisztrálva sem középiskolában, sem munkahelyen, sem pedig szakmai gyakorlaton.

A Daily Telegraph szerint jelenleg a szakmai gyakorlaton résztvevő lányok többsége a szépségiparban, fodrászként, nővérként, ápolónőként kíván elhelyezkedni. A fiúk pedig az építőipari, a gépipari és a mérnöki pályákra áhítoznak.

„Azt szeretném, ha egyre több fiatal nőt bátorítanánk arra, hogy a mérnöki hivatást válassza és egyre több fiatalembert arra, hogy a gyermeknevelésben lássa karrierjének kiteljesülését. Természetesen ez az elgondolás nem mindenkinek megfelelő, de nagyon fontos, hogy az összes lehetőséget számba vegyük” – nyilatkozta Ed Balls, az Oktatási Minisztérium titkára.

A rendelet rendesen felborítja majd az amúgy erősen tradicionális társadalmi normákat Angliában. A szigetországban ugyanis az ugyanabban a munkakörben dolgozók közül egy női kollégát férfi társa fizetésének csak a kétharmadáért vagy még ennél is kevesebbért foglalkoztatnak. Ennek megfelelően a férfi dominanciájú munkahelyi szektorokban elhelyezkedő gyakornokok többet tanulnak, magasabb a fizetésük és jobb elhelyezkedési lehetőségeik vannak, mint a női szektorokban.

A 2005-ös gyakornoki fizetésekről szóló felmérésből kiderül, hogy 40 százalékos fizetéskülönbség mutatkozik a férfi és a női gyakornokok keresete között, a haladó gyakornokok 70 százaléka pedig férfi. Az elmúlt évek mutatói szerint 8 ezer fiú tanuló választott mérnöki hivatást, de csak 350 lány, ugyanakkor 4500 lány választott egészségügyi foglalkozást, és csak 350 fiú.

Az iskolák pozitívan fogadták a kormány döntését, de szerintük a társadalmi normák megváltoztatásához hosszú idő szükséges. A kulcs a szakmaválasztási tanácsadás minél korábbi elkezdése, lehetőleg azelőtt, mielőtt ezek a tradicionális társadalmi értékek beleivódnak a gyerekekbe és így befolyásolják a döntésüket. „Igen fontos, hogy sztereotip okok miatt sem a fiúk, sem a lányok ne legyenek elbátortalanítva attól, amihez kedvük és tehetségük van. És azt is nagyon fontos elfogadni, hogy a fiúk és a lányok különbözőek, és többségük az életét esetleg másképp képzeli el, mint mi. Ha egy fiú ápoló akar lenni, vagy egy lány mérnök, akkor azt feltétlenül támogatni kell, de nem feltétlenül kell a gyerekeket egy ideálisabb társadalmi kép érdekében terelgetni” - erősítette meg a kormány döntését Alan Smithers professzor, a Buckingham Egyetem oktatási és munkavállalási centrumának az igazgatója.

Amíg a nemek nagyobb arányú keveredése remek ötletnek bizonyul az úgynevezett fehér galléros (diplomás, irodai, akadémiai) állások és pozíciók esetében, addig a kék galléros (alacsony képzettségű, fizikai) munkahelyek esetén már felmerülhetnek komoly kétségek, vajon van-e valódi értelme a kezdeményezésnek, vagy csak a politikai korrektség látszata a cél.

Gazdaságossági okokból elképzelhető, hogy egy autószervíz nyitott a női gyakornokok felvételére, mert azok pontosabban és olcsóbban dolgoznak, de kérdéses, hogy hosszú távon mennyire bírják a lányok ezt a fajta terhelést. A fiatalemberek esetében pedig azon érdemes elgondolkodni, tud-e vajon bármelyik női keresetekhez szokott szektor többet ajánlani egy fiatalember felvételére.

Krisztina O'Brien