A karácsony a szeretet ünnepe? Nem inkább a stressz időszaka? Aki az utóbbit érzi, nincs egyedül.

Bár ezt a feszültséget nem könnyű számszerűsíteni, ezekben a hetekben érdemes felidézni egy pár évvel ezelőtti felmérést, amely szerint az emberek a december 16–26. közötti napokban a legkevésbé elégedettek az életükkel, ilyenkor a szokásosnál labilisabb az érzelmi állapotuk.

Nem kevésbé érdekes – és Jézus születésének napja táján nem is meglepő –, hogy a keresztény hit mintha enyhítené ezt a kellemetlen lelkiállapotot. A göttingeni egyetem egy szociológusa, Michael Mutz 2015 karácsonya előtt tette közzé dolgozatát, amelynek alapja egy nagy európai adatbázis, a European Social Survey (ESS) volt.

Antifogyasztói szempont

Az adatok közül tizenegy olyan ország számait használta fel, amelyek történelmileg erősen keresztények (akár katolikusok, akár protestánsok). És míg az átlag az említett jelenséget tükrözte, vagyis a karácsonyi rumli rányomta a bélyegét a válaszolók közérzetére (arra, ami szaknyelven a subjective well-being, SWB), addig az erősen vallásos keresztények az ünnep közeledtével a többiekhez képest jobban, elégedettebben érezték magukat.

Ebben azonban nem pusztán a hit számít. Az adatokat elemezve az is kiderült, hogy ronthatja a helyzetet a szegénység és az egyedüllét is. Legalábbis a magasabb iskolázottságú emberek és a többgyermekes családok is viszonylag stresszmentesen viselték a bevásárlási, ajándékozási, sütés-főzési rohamot.

Mutz összességében úgy kommentálta az adatokat, hogy a keresztények sem teljesen immunisak a karácsonyi stresszel szemben, csak kevésbé érinti őket a feszültség. A kutató szerint azért is, mert ők kevésbé fogyasztói szempontból tekintenek az ünnepekre.

Elégedetlen magyarok

De mivel a vizsgált 11 állam egyike Magyarország, azt is érdemes kiemelni, hogy az átlagemberek a felmérés időszakában (vagy talán: akkor is?) idehaza érezték magukat a legrosszabbul. Két mutató is ezt jelezte. Az életükkel való elégedettség éppúgy a magyaroknál volt a legalacsonyabb, mint az érzelmi jóllét szintje.

E két skála közül az előbbiben a svédek álltak a legjobban, a másodikban pedig a magyarokhoz képest bizonyára nem kevésbé katolikus írek. Ami megint azt mutatná, hogy önmagában a hit sem képes mindig csodákat tenni.

Nyomasztó különlegesség

Egy újabb felmérés, amelyet egy lelki egészséggel foglalkozó brit civil szervezet, a Mental Health UK tett közzé a tavalyi ünnepek előtt, körülbelül számszerűsíti is a karácsony előtti borút. Kétezer felnőtt megkérdezése alapján úgy látszik, 10 britből 3-nak a lelkiállapota zuhanórepülésbe kezd az ünnepek közeledtével.

Ezen belül különféle súlyok más-más erővel nehezednek a lelkekre. Mindenesetre igen sokukra, 41 százalékukra nyomasztóan hat, hogy a következő karácsonyt különlegessé kellene tenniük. A gondok között gyakran szerepel, hogy nem elég a pénz az ünnepi kiadásokra (feltehető, hogy tavaly óta ez csak fokozódott), vagy hogy ki kell találni mindenfélét a vendégek szórakoztatására, a családtagok boldoggá tételére.

Nem meglepő, hogy a felmérés szerint a nagymama-nagypapakorúak – a 65 fölöttiek – aggódnak a legkevésbé. Feltehetőleg azért, mert rájuk már kevesebb teher hárul, és ők már sokkal inkább az örömökből, nem pedig a gondokból részesülnek, amikor a gyerekekkel, unokákkal találkoznak.

Keresse a HVG Extra Pszichológia magazin legfrissebb számát az újságárusoknál vagy rendelje meg!