Nehéz megjósolni, hogy a vírushelyzet egészen pontosan milyen karácsonyi ünnepeket fog hozni, de azért valószínűsíthető, hogy a szűkebb rokonsággal - a megfelelő elővigyázatossággal - rövidebb időre összejöhetünk. Ami elvben nagyszerű, de tudjuk, hogy ezek az ebédek, vacsorák sokszor kellemetlen szituációk forrásaivá is válnak.

Nehéz megőrizni a lelki nyugalmunkat a zsidózó-cigányozó-buzizó nagybácsikkal, a nevelési elveikben homlokegyenest eltérő nézeteket valló anyósokkal, vagy a politikailag markánsan a másik oldalon álló rokonokkal folytatott beszélgetések során.

A bezártságtól és bizonytalanságtól amúgy is ingerültebb emberek között talán még nehezebb elkerülni az összezördüléseket, feszült vitákat, sőt olykor az érzelmi bántalmazást. Pedig egy kis odafigyeléssel, felkészüléssel nem lehetetlen – véli Christine Korol kanadai pszichológus, a vancouveri Szorongásközpont igazgatója a Psychology Today hasábjain. Szerinte az alábbi 10 kommunikációs technika garantáltan segít békében átvészelni az ünnepeket, hogy senki se menjen az agyunkra.

1. Ne ugorjunk mindenre. Megoldást jelenthet például, ha azt játsszuk, hogy meddig tudunk nyugodtak maradni. Akkor nyerünk, ha a legprovokálóbb kérdésekre, legirritálóbb véleményekre is meg tudjuk őrizni a hidegvérünket. Könnyebb, ha készülünk rá, és „pluszpontot” ér, ha eközben sikerül függetleníteni magunkat attól, mit gondol rólunk a másik.

2. Nézzük más szemmel őket. A tapasztalatok szerint az is segít, ha a kellemetlen beszélgetőpartnert (gondolatban) megpróbáljuk idegenként vagy kisgyerekként kezelni. Ezzel nem lebecsüljük őt, hanem eltávolítjuk magunktól azt, ami félelmetes bennük. Mivel általában a fenyegető szituációkban reagálunk meggondolatlanul, ha az agresszív asztaltársunkat képesek vagyunk kevésbé félelmetesnek látni, nagyobb eséllyel maradunk ki a vele való konfliktusból.

3. Alkalmazzuk az elakadtlemez-módszert. Ha nem értünk egyet valakivel, akit lehetetlen meggyőzni, maradjunk a saját álláspontunknál és ismételjük el újra és újra, ahogyan az elakadt régi lemezjátszókon is ugyanoda ugrott vissza a tű. Ha többször is elmondjuk, hogy helytelenítjük a testi fenyítést a nevelésben vagy hogy számunkra a Pride felvonulói is ugyanolyan emberek, mint a családtagjaink, egy idő után nagy valószínűséggel le fog állni a másik is.

4. Tartsunk készenlétben néhány egysorost. Nem csak a hollywoodi forgatókönyvírók találhatnak ki frappáns egymondatos visszavágásokat, ilyesmikkel mi is készülhetünk, főleg, ha úgyis tudjuk, melyek a neuralgikus témák. Kevesen képesek váratlan helyzetben (ha például fejére olvassák a tévedését vagy felróják a hibáját) gyorsan és elegánsan – vagy legalább határozottan – reagálni egy övön aluli megjegyzésre, ezért is érdemes előre gondolkodni. Ilyenkor jöhetnek jól a „Meglehet”, a „Ha megengeded, ezt inkább én döntöm el” vagy a „Számomra így kerek a világ” és egyéb kitérő mondatok. A lényeg, hogy mindenki találjon a személyiségéhez megfelelő fordulatokat, amelyekkel könnyen lehűtheti a felforrósodó légkört.

5. Egy kis humor mindig jól jön. A másik megalázása vagy letorkolása helyett igyekezzünk meglátni egy-egy helyzet humoros oldalát, mert egy nevetést kiváltó reakció sokkal kevésbé bántó, és lehetőséget ad a másiknak az elegáns visszavonulásra. De vigyázzunk, hogy a humor sose járjon a partner kinevetésével, kigúnyolásával, mert a megalázott ember sokkal agresszívebbé, bosszúállóbbá válhat!

6. Tiszteljük a másikat! Ne feledjük, ahogyan mi is elvárjuk a tiszteletet, az ugyanúgy megilleti az asztaltársainkat, rokonainkat is! Ehhez sem árt némi lelki előkészület, nehéz megőrizni a hidegvérünket, de például híres emberek példáit felidézve nyerhetünk, olykor még egy-egy politikustól is tanulhatunk, hogyan kell reagálni egy agresszívebb vitapartnerre. Amennyiben szem előtt tartjuk a tisztelet fontosságát, könnyebben fogjuk elkerülni a viták elmérgesedését, és ezzel idővel mi magunk is több tiszteletet fogunk kivívni.

7. Képzeljük el, hogy a mérges ember valójában sír. Gyakran előfordul, hogy valaki azért kiabál vagy gurul dühbe, mert igazából fél vagy szomorú. Bevált technika ezért, ha egy ilyen szituációban elképzeljük, hogy a másik valójában azért ilyen, mert (belül) sír. Ezzel jelentősen csökkenthetjük a saját feszültségünket, növelhetjük az iránta érzett empátiánkat, végső soron pedig lehűthetjük a felforrósodó kedélyeket.

8. Kérdezzünk. A nehéz vitapartnereket a legtöbbször képtelenség meggyőzni, és ne is ez legyen a célunk. Inkább tegyünk fel nekik kérdéseket, vitázzanak „azokkal”. A „Miért gondolod, hogy igaz, amit mondasz?”, „Pontosan honnan veszed az információkat?”, „Szerinted ez ennyire egyszerű lenne” jellegű kérdésekkel szembesíthetjük az álláspontjának gyenge pontjaival, tulajdonképpen önmagukkal, egyszersmind mi is kicsit kívülre kerülhetünk a szituáción. Ez a pszichológusok által is gyakran alkalmazott módszer sokat segíthet megőrizni egy családi vacsora békéjét.

9. Jelöljük ki a határokat. Fontos tudatosítani, hogy nem vagyunk kötelesek minden kérdésre válaszolni, minden vitába belemenni. Ezt a leginkább úgy kerülhetjük el, ha ezt határozottan jelezzük is a másiknak: „Kérlek, ne beszélj így velem!”, vagy „Ha lehet, ne rontsuk el a mai estét politikával!”. Mindezt ráadásul akkor is megtehetjük, ha a vírushelyzet miatt éppen valamilyen online platformon zajlik a találkozás, talán még könnyebb is a körülményesebb kommunikációra hivatkozva kimaradni a konfliktusokból.

10. Ha nincs más lehetőség, inkább távozzunk. Igen, Christine Korol szerint ez a végső megoldás az elfajult beszélgetésekre, amikor már úgy érezzük, a másik nem szeret vagy egyáltalán nem figyel ránk. Ilyenkor tudatosítsuk magunkban, hogy olyan kapcsolatokba kell energiát fektetni, amelyek mindkét fél számára tartalmasak, táplálóak. Sokaknak persze lelkiismeret-furdalást okoz egy ilyen radikális döntés meghozatala, de gondoljunk arra, hogy ebben a járványhelyzetben még kevesebb lehetőségünk van a személyes kapcsolatokra, nincs időnk és okunk tehát elpazarolni az ezekre szánt energiáinkat.

Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban találhat, amelyben a hála, a bizalom és a remény érzéseivel foglalkozunk.

Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.