Nálunk is fertőzött a nyugat-nílusi vírus
Itthon egyelőre nincs halálos áldozat, de egy jelentés szerint a hazai állatállomány ötöde fertőző lehet.
Szeptember eleje óta 20-ról 37-re emelkedett Szerbiában a nyugat-nílusi vírussal fertőzöttek száma, ezen kívül már három idősebb ember halálát okozta a betegség. A Vecernje Novosti szerb hírportál szerint nem tapasztalható pánik a lakosság körében, és az orvosi rendelőkben sincs nagyobb forgalom tavalyhoz képest. A Szerb Környezetvédelmi Hatóság tájékoztatása szerint a korábbi évekhez hasonlóan egész nyáron rendszeresek voltak a szúnyogirtások, és a lárvák rendszerint az egyre hidegebb idő miatt október elejére teljesen elpusztulnak, így nincs ok a pánikra.
A nyugat-nílusi vírus hazánkban is újra-újra felbukkant, legutóbb augusztus végén két esetben, Csongrád illetve Hajdú-Bihar megyében igazolták a vírus okozta megbetegedés előfordulását, melyet évek óta diagnosztizálnak a magyar szakemberek. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) közleménye szerint a madarak között, valamint madárról emberre és állatra szúnyogcsípés útján terjedő, egymástól elszigetelt megbetegedések augusztus második felében jelentkeztek.
Az OEK tájékoztatása szerint a fertőzöttek száma évről évre attól függően változik, hogy a csapadék és a hőmérséklet mennyire segítették vagy hátráltatták a szúnyog szaporodását. Az idei száraz nyár ennek nem kedvezett, de 2008-ban például 19, 2009-ben 7, 2010-ben 20, 2011-ben pedig 4 esetet regisztráltak. A fertőzés általában nem mutat tüneteket, csak lázzal jár, de bizonyos esetekben agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ez pedig bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.
Mivel a betegségnek nincs tüneti kezelése, a központ csak a diagnózis felállításában tud segíteni a klinikusnak, hogy szezonja van-e a betegségnek illetve hol, mikor fordultak elő korábbi esetek az augusztus és október közötti, szezonális időszakban.
A szakemberek szerint elsődlegesen a szúnyogcsípést kell kivédeni, amelyre a rovarriasztó szerek kiválóan alkalmasak, de egy az OEK honlapján közzétett jelentésben javasolják körzeti szúnyogirtások rendszeresítését is.
Több mint száz fajból mutatták ki
A nyugat-nílusi vírust először Ugandában diagnosztizálták 1937-ben, az első nagyobb járványt 1950-ben okozta Egyiptomban. A vírus jelenléte Magyarországon 1969 óta ismert. Az OEK honlapján található tájékoztató szerint a vírust eddig több mint 100 csípőszúnyog fajból mutatták ki, köztük számos európai fajból is. Így hazánk állatvilágának közel egyötöde is potenciális fertőző lehet, az viszont egyelőre nyitott kérdés, hogy Magyarországon ténylegesen mely fajok viszik át kórt. Mivel azonban a megbetegedések szinte teljes mértékben a szúnyogok aktivitásának időszakára, a nyári és kora őszi hónapokra korlátozódnak, a szakemberek szerint ez arra utal, hogy más fajok vírusátvivő szerepe nem játszik jelentős szerepet.
A nyugat-nílusi vírust Európában eddig több mint 10 vadonélő madárfajból izolálták, emlősökből Magyarországon eddig a lovak és az ember kivételével csak a sárga-nyakú erdeiegérből és a vöröshátú erdeipocokból sikerült kimutatni.