Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Már meg sem lepődünk azon, hogy a csokoládénak is van világnapja – július 11-e. De miért is érdemel ekkora figyelmet ez az élvezeti cikk, azon kívül, hogy odavagyunk az ízéért? Nos, számos kutatás próbál meggyőzni minket arról, hogy ne csak a csokoládé energiatartalmával foglakozzunk, számos egészségvédő hatást is tulajdoníthatunk neki.
Az utolsó parlamenti napon elfogadták a chipsadóként emlegetett népegészségügyi termékadót, amely a csokoládét is feketelistára tette. Szerencsére az eredeti törvényjavaslat módosított változata szerint a táblás édességek közül csak a 40 százalékkal alacsonyabb kakaótartalmúak – azaz a tej-, fehércsokoládék – után kell többet fizetni szeptembertől. Furcsa is lenne "leszoktatni" az embereket arról a táplálékról, amelynek kedvező hatásokat is tulajdonítanak táplálkozási szakértők. Igaz, a magasabb kakaótartalmú csokival szemben a feldolgozott változatokban már sok a cukor és a zsír, fogyasztását tehát valóban érdemes kordában tartani. Így van árnyoldala is az édesség túlzottt habzsolásának: felelőssé tehető például az emelkedő koleszterinszintért, de a legfájóbb, hogy az elhízásért is. Dánielné Rózsa Ágnes dietetikus szerint ezt úgy kerülhetjük el, ha ésszerű keretek között áldozunk e szenvedélyünknek. Igaz, univerzális mércét nem adhatunk arra vonatkozóan, mi a csokibevitel optimális szintje, hiszen ez személyenként változó. Segítségképpen annyit, hogy jellege és fajtája szerint 100 gramm csokoládé energiatartalma 500-575 kcal, 2-9 g fehérjét, 32-46 g zsírt, 41-57 g szénhidrátot tartalmaz.
Az étcsokoládé tehát számos kedvező hatást – jelentős a kalcium-, magnézium-, foszfor-, kálium-, réz- és vastartalma – fejt ki a szervezetünkre, ám ez nem mondható el a tej- és a kakómasszából – a csokoládé legdrágább alkotóeleme a kakaóvaj, ezért ennek egy részét gyakran olcsóbb növényi zsiradékokkal helyettesítik – készült édességről, sőt, még a fehércsokoládéról sem. Ez utóbbi csak a nevében csokoládé, hiszen nem tartalmaz kakaót, csak kakaóvajat és cukrot. (Kellemes íze miatt azért még fogyasztjuk.) Ezesetben is igaz, ahozz, hogy tudjuk, mivel van dolgunk, ne csak az árát nézzük, hanem a címkéket is.
A jó keserűcsokoládéhoz való kakaót ugyanúgy válogatják, mint jó borhoz a szőlőt, s közel annyi különböző aromamolekula is van benne, mint egy jó vörösborban. Hasonló kóstolási tapasztalattal bírnak az igazán jó csokoládészakértők is, mint a neves borkóstolók.
A kakaót korábban is misztikus varázsszerként tisztelték, gyógyszerként éppen úgy használták, mint fizetőeszközként. Leginkább fáradtságelűző, anginás fájdalmat csökkentő, köhögést csillapító hatásáról olvashatunk. Ajánlott hasmenés ellen és jól ismert afrodiziákum. Kezeltek vele lázat, görcsrohamokat, bőrkiütést és köszvényt is. A kutatások azonban ma is szinte folyamatosak, ezekből válogattuk ki a legérdekesebb eredményeket.
Érdemes a csokoládé antioxidáns tartalmával kezdeni: mivel növényi anyagokból készül, bőven megtalálhatók benne a polifenol nevű vegyületek, amelyek hosszú távon lassítják a szervezet sejtjeinek romlását okozó oxidációs folyamatokat. (Ha a szervezetben túlságosan felszaporodnak a szabadgyökök – amelyek egyébként az immunrendszer szerves részei – akkor a test egészséges sejtjei ellen fordulhatnak: szabad oxigénjük felgyorsítja az öregedést. Ezeket a szabad molekulákat semlegesítik az antioxidánsok). Emellett a zöldségekben, gyümölcsökben, vörösborban és teában is megtalálható polifenolok gátolják az érszűkület kialakulását. Általánosságban elmondható, hogy a polifenolok nagy mennyiségű bevitele hozzájárul a szív- és érrendszeri megbetegedések elkerüléséhez, mivel ezáltal gyorsul a vérben található koleszterin kiürülése, és segíti az érfalak rugalmasságának megmaradását. Kutatások szerint vérnyomásunkra szintén jótékony hatással van egy szelet csokoládé: ilyen vonatkozásban (is) csak a keserű változat hatékony.
A csokoládé más téren is hozzájárul szervezetünk egészségéhez, mégpedig a sokak által csak boldogsághormonként ismert jelenség révén. Ennek a tudományos hátterét a kakaóbabban meglévő teobromin nevű anyag adja, amelynek hatása a koffeinéhoz hasonló, de gyengébb és hosszabban tart. Még inkább hatással van hangulatunkra szerotoninszint-növelő hatása: a szervezetben található szerotonin szerepet játszik többek közt a hangulat, az alvás, az étvágy és a szexualitás szabályozásában.
Könnyen felszívódó szénhidrátként gyors energiaforrást jelent állóképességi sportok, hegymászás, nagyobb túrák alatt, de vizsgák előtt is jól jöhet. Menstruáció idején jelentős magnéziumtartalmának köszönhetően csillapítja a görcsöket. Serkenti a zsírégető folyamatokat, ezért szívesen keverik fogyasztó- és zsírégető krémekhez. Népszerű kényeztető, bőrszépítő masszázsok, krémek alapanyagaként is. Fehérjéi élénkítik a bőr mikrokeringését, polifenoljai pedig segítenek a ráncok elleni küzdelemben. Bőrvédő hatását igazolja, hogy az ultraibolya fény okozta bőrpír 15-25 százalékkal csökken.
Azt azért jó tudni, hogy a jelentősebb és tartósabb kedvező hatás kifejtéséhez olyan nagy mennyiségű (naponta közel egy tábla) csokoládét kellene elfogyasztanunk, amely már veszélyeztetheti testsúlyunkat. Ha ennek ellenére nem száműzzük étrendünkből, érdemes figyelni a fentebb leírtakra. Elégedjünk meg alkalmanként csupán néhány kockával: ne a főétkezések vagy gyümölcsök és zöldségek helyett, hanem hetente legfeljebb 2-3 alkalommal, étkezések után, desszertként, mindössze 2,5-3 dekagrammot fogyasszunk. Közel egyharmad tábla csoki 150-170 kcal plusz többletenergia-bevitelt jelent, amely kiegyensúlyozott étrend mellett fél-egy órás intenzív testmozgással kompenzálható.
