Miután sugárzást mértek egyre több élelmiszerben, a japán kormány intézkedéseket foganatosított annak megakadályozására, hogy a szennyezett termékek eljussanak a vásárlókhoz, az Egyesült Államok és más országok pedig jobban ellenőrzik a Japánból származó importot.

A csernobili katasztrófa nyilvánvalóvá tette, hogy az élelmiszerekből származó radioaktív sugárzás valós veszélyt jelent: az 1986-os reaktorrobbanást követően előfordult sok ezer pajzsmirigyrákos eset azért is következhetett be, mert az akkori szovjet vezetés nem tiltotta meg, hogy a térségben élő gyermekek igyanak a radioaktív jóddal szennyezett tehéntejből. Ugyanezek a gyermekek pajzsmirigyvédő gyógyszert, kálium-jodidot sem kaptak.

Japán földrengéstől sújtott reaktoraiból jóval kevesebb sugárzás szivárgott ki, mint Csernobilból, az embereket pedig figyelmeztetik, az élelmiszert tesztelik, és kálium-jodidot osztanak a magas kockázatú területeken. Japán ugyanakkor betiltotta a szivárgó atomerőművek térségéből származó tej, spenót és néhány más termék eladását, miután néhány élelmiszerben az egészségügyi határérték feletti sugárzást mértek.

Hétfőn az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közölte, hogy a japán kormánynak gyors intézkedéseket kell tennie annak biztosítására, hogy a szennyezett élelmiszerek ne kerülhessenek a boltokba. A nemzetközi szakértők azonban továbbra is azt állítják, hogy Japánban az élelmiszerekből származó kockázat egyelőre nagyon alacsony, különösen a katasztrófa-zónán kívül. Ráadásul már jóval a földrengés és szökőár előtt is volt radioaktív sugárzás az élelmiszerekben. „Még ott van a levegőben az 1950-es és 60-as években végzett nukleáris kísérletekből származó cézium-137” – állítja Patrick Regan, a Surrey Egyetem atomfizikusa. Fred Mettler, az Új-Mexikói Egyetem radiológusa szerint pedig minden élelmiszerben van radioaktív sugárzás, csak az a kérdés, mennyi.

Veszélyt leginkább a radioaktív jód és a cézium jelenti. Az élelmiszerekből és a levegőből származó radioaktív jód felgyűlhet a pajzsmirigyben, ami évekkel később pajzsmirigyrák kialakulását eredményezheti. A legnagyobb kockázatnak a kisgyermekek és a terhes nők vannak kitéve. A pajzsmirigyrák egyébként megfelelő kezelés esetén a legkevésbé halálos ráktípus. A radioaktív cézium a test minden területén felgyűlhet, sokkal nehezebb eltüntetni, és nagy dózisban többféle daganatos betegség kialakulását idézheti elő. Mettler szerint azonban az egészségkárosodáshoz nagyon magas szint szükséges. Csernobilben például a pajzsmirigyrák előfordulásának megugrását dokumentálták, de ha más ráktípusok gyakorisága nőtt is, az túl kismértékű volt ahhoz, hogy kimutassák.

A szakértők azzal próbálják megnyugtatni a közvéleményt, hogy a sugárzással szennyezett élelmiszerekből óriási mennyiséget kellene elfogyasztani ahhoz, hogy nagy dózisú sugárzás érje az embereket. Ha például a szennyezett spenótból valaki egy kilogrammnyit megenne, az egy hagyományos agyi CT-vizsgálat sugárzásának felelne meg. A csecsemők és kisgyermekek nagyobb mennyiségű sugárzást szívnak magukba, de a kockázatnak kitett területeken számukra is kiutalnak kálium-jodidot.