A csernobili atomkatasztrófa közelében élő kutyáknak „szupererejük” lett a mutációnak köszönhetően
A kutatók kezdik érteni, hogyan voltak képesek túlélni, sőt szaporodni egy rendkívül toxikus környezetben.
A kutatók kezdik érteni, hogyan voltak képesek túlélni, sőt szaporodni egy rendkívül toxikus környezetben.
Átvészelte a világ legnagyobb atomerőmű-katasztrófáját, az Ukrajna ellen indított orosz offenzíva egyik első célpontja volt, mégis megy tovább az élet Csernobilban. Kik és hogyan laknak itt, mi történik az erőműben és mit lehet enni ebédre? – ezekre voltunk kíváncsiak, amikor autóval nekivágtunk a Kijevből egy Budapest–Balaton távolságra lévő, 130 kilométeres útnak.
Minszk hadgyakorlatnak álcázva nagyszámú belarusz katonát vezényelt Homel régióba, közölte az ukrán külügy.
A Szovjetunió vezetői rendszerint átlátszó hazugságokba terelték magukat. A hagyományokat Vlagyimir Putyin rezsimje is követi: legutóbb a Moszkva-közeli terrorakcióról eszelt ki hihetetlen történeteket, hogy Ukrajnát belekeverhesse az ügybe. Németh András négy olyan katasztrófa kommunikációját mutatja be, amelyekről az egész világon mindenki tudta az igazat, mégis megpróbálták letagadni.
Egy ES-1841 típusú szovjet számítógépet rakott össze egy lelkes csapat – pont ilyen használtak a csernobili atomerőmű-katasztrófa utáni munkálatokban is a lezárt zóna területén.
A terv merész, de be is válhat.
Összesen 1 GW energiát lesz képes előállítani egy, a csernobili lezárt zóna területére tervezett szélerőműpark. A projektnek vannak buktatói, de ha sikerül, annak szimbolikus jelentése is lehet a nukleáris katasztrófa utóhatásait elszenvedő területen.
Az amerikai Dél-Karolinai Egyetem kutatói szerint egyértelmű különbség mutatkozik a csernobili, és a világ más táján élő kutyapopulációk DNS-e között.
A Csernobil Tour bódéja nem volt gyanús, eszébe sem jutott az oroszoknak, hogy ott is lehet webkamera. Pedig volt, a cég két vezetője pedig éjjel nappal strigulázta az orosz harckocsikat, és jelentette a katonai összekötőnek. Egyszer beállt a kép, azt hitték, merül az aksi, de a valóság sokkal megdöbbentőbb volt. Rácz Erzsébet dokumentumfilm-rendező cikke.
Az állatok egy a zónában élő család birtokában voltak, és tulajdonosaik halála után, 2016 óta élnek vadon.
Nagyon úgy tűnik, hogy a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete evolúciós folyamatokat indított be azoknál a békáknál, amik a csernobili erőmű környékén fordulnak elő.
Az ukrán hatóságok által közzétett animáció szerint Magyarországot is jócskán elérte volna a radioaktív felhő, ha pont augusztus 15-én sérül meg a zaporizzsjai erőmű. Mekkora a veszély valójában? Min múlik, hogy merre terjed a szennyezés? Mi a különbség a csernobili és a zaporizzsjai erőmű között? Erről kérdeztük Pázmándi Tamást, az Energiatudományi Kutatóközpont Sugárvédelmi Laboratóriumának vezetőjét.