Aki figyelemmel követte e heti cikkeinket, az már tudja, hogy rengeteg látnivaló és érdekesség van Örményországban.
Aki figyelemmel követte e heti cikkeinket, az már tudja, hogy rengeteg látnivaló és érdekesség van Örményországban. Az Örmény-fennsíkon különböző kultúrák léteztek és rétegződtek egymásra az évszázadok alatt, így páratlan kultúrális kincsek keletkeztek. Mivel Örményország két fő hatás találkozásvonalában áll, így egyaránt felfedezhetőek a keleti és a nyugati behatások, amelyek minden turista számára vonzó élményt ígérnek.
Az útikönyvek persze minden esetben hasznos tippeket adnak az utazónak, de mi nem elégedtünk meg ennyivel, szerettük volna tudni, hogy egy örmény ember számára mik a fontos hazai kincsek, ezért szakértő segítségét kértük. Hamlet Nazarjan, az Országos Örmény Önkormányzat alelnöke mesélt nekünk az örmény kultúráról és segített kiválasztani a legérdekesebb látnivalókat, így most az ő tippjei vezethetik az utazót.
"Ha Örményországban járunk, mindenképpen szánjunk pár napot a fővárosra, Jerevánra. A legenda szerint ezen a helyen lakott Noé az özönvíz előtt, de régészeti leletek bizonyítják, hogy a város helyén már Kr.e. 8. században is lakott volt" - meséli nekünk Nazarjan úr, hozzátéve, hogy az örmény fővárosban az egész ország sokszínűsége visszaköszön. Egyetemek, múzeumok, néhány ókori emlék, kilátók, mesterséges tavak, forgalmas utcák és piacok várják a turistákat. Ha Jerevánban járunk, mindenképpen nézzük meg a kézirattárat, azaz a Matenadarant és a Szpendiarjan Opera- és Balettszínházat - Nazarjan legalábbis ezeket ajánlja figyelmünkbe.
A kézirattár épülete előtt a nemzeti ábécét 406-ban megalapító Meszrop Mastoc Szahak katholikosz (örmény egyházfő) szobrát láthatjuk. Természetes, hogy a kézirattár Mastoc nevét viseli, hiszen az örmény kultúra történetének egyik legjelentősebb eseménye a 36 betűből álló nemzeti ábécé megalkotása volt, mely lehetővé tette a korabeli keresztény tanok és értékek, a tudomány és a művészetek megőrzését és terjesztését. A Matenadaranban több mint 16 000 kódexet és egyéb kéziratos munkát őriznek, köztük egyébként magyar írásos emlékeket is. Némelyik kódex akkora, hogy egy-egy lapját egy egész borjúbőrből készítették. A legnagyobb könyv 32 kg súlyú és 51x70 cm méretű, míg a legkisebb mindössze 19 grammot nyom és 3x4 cm méretű.
A Szpendiarjan zeneszerző nevét viselő, színházteremmel és hangversenyteremmel is rendelkező Opera- és Balettszínház tervei 1936-ban elnyerték a Párizsi Világkiállítás nagydíját. Az impozáns épület rengeteg komoly zenei előadásnak ad otthont. Ha lehetőségünk nyílik elmenni egy-egy produkcióra, azt semmiképpen se hagyjuk ki.
Érdemes még betérnünk a régi piactér helyén épült fedett piac épületébe is, felejthetetlen élményben lesz részünk. Örmények, grúzok és azerbajdzsániak kínálják portékáikat. Feltétlenül meg kell kóstolnunk az örmény sárgabarackot: az örmények szerint itt a legízletesebb ez a gyümölcs. Csodáljuk meg a számtalan szemet gyönyörködtető ismerős és ismeretlen gyümölcsöt és zöldséget, a csodás kézműves termékeket, szövetmunkákat, ruhákat, és bátran alkudjunk a helyiekkel.
"Ha van egy napunk kirándulni, akkor feltétlenül látogassunk el a napjainkban is működő Geghard-kolostorhoz is" - tanácsolja Nazarjan úr. Ez a hely valaha az örmény szellemi élet egyik központjának számított, iskola és kézirattár is tartozott hozzá. A Geghard vagy Dárda kolostor onnan kapta a nevét, hogy a legenda szerint itt őrizték annak a dárdának a hegyét, amellyel Jézus testét átdöfte az egyik római őr. Már a 4. században is kolostor állt itt, de a jelenlegi épületek a 12-13. századból valók.
A kolostor érdekessége, hogy az első épületeket a sziklába vájták bele, innen építkeztek később „kifelé”, tehát egészen egyedi módon született ez a különleges és csodaszép épület. Lépten-nyomon szebbnél szebb, megmunkált örmény keresztesköveket (hacskarokat) látunk, melyek méretükben és mintázatukban rendkívül változatosak. Főmotívumuk a középen kifaragott kereszt, melyeket növényi vagy geometriai mintázat övez (örmény kereszteskövet egyébként Budapesten is láthatunk a Petőfi téri sétányon).
Ha könnyedebb szórakozásra vágyunk, akkor látogassunk el a Jereván mellett lévő Ararat konyak gyárba" - ajánlja az Országos Örmény Önkormányzat alelnöke, aki szerint az ide látogatóknak egészen különleges élményben lehet részük, ráadásul az itt kapott kóstoló is már önmagában megéri a kirándulást. Örményország híres hegyének nevét viselő konyakgyárban végigvezetnek minket az ital gyártás minden állomásán, megtudhatjuk, hogy hogyan készül a híres örmény rövidital.
Jereván nyüzsgő kulturális élete, az ifjúsági negyed rohanása, a hetente megrendezett kirakodó vásár és a minden évben megrendezésre kerülő jereváni jazz fesztivál évről évre egyre több turistát csábít ebbe az országba. Sajnos Magyarországon nehéz megismerkedni az örmény kultúrával, nincs állandó örmény kulturális programsorozat, de az Országos Örmény Önkormányzat igyekszik egyre több lehetőséget biztosítani kultúrájuk bemutatására hazánkban is, ha lehetőségünk nyílik rá, mindenképpen látogassunk el egy-egy időszakos örmény rendezvényre.
-BK-