Korábbi kísérletek megmutatták már, hogy a földrengés, a háború vagy akár a futball-világbajnokság elvesztése megemeli a hirtelen szívleállás miatti halálozási arányt.
   
"A legkülönfélébb módokon határozottan bebizonyosodott, hogy amikor egy egész népesség stresszhatás alá kerül, a hirtelen szívhalálok száma növekszik" - mondta Rachel Lampert, a New Haven-i Yale Egyetem munkatársa, akinek dolgozata az amerikai kardiológusok kollégiumának folyóiratában jelent meg. "Tanulmányunk azt elemezte, miként befolyásolja ez (a stressz) a szív elektromos rendszerét" - tette hozzá.
   
Lampert kollégáival 62 szívbeteg és beültetett defibrillátorral élő pácienst vizsgált, akikről már tudták, hogy sebezhetők az aritmiával szemben. A beültetett műszer észleli, ha a szív ritmusa veszélyessé válik, és elektromos ütéssel helyreállítja a normális ritmust.
   
A tanulmányban résztvevő emberek feladata az volt, hogy idézzenek fel olyan esetet, amikor haragot éreztek, eközben a kutatók a szív elektromos instabilitását jelző változásokat rögzítették az EKG-n. Langer csoportja megállapította, hogy a harag növelte a páciensek szívének elektromos instabilitását.
   
A teszt után még három évig követték a résztvevők egészségi állapotát. Azoknak az embereknek, akiknél a legnagyobb volt a harag által kiváltott elektromos instabilitás, tízszer nagyobb valószínűséggel jelentkezett a defibrillátort működésbe hozó aritmiája a követéses vizsgálat során, mint a többieknek.
   
Lampert szerint ez azt jelenti, hogy a harag halálos lehet, legalábbis azoknál, akik szíve érzékeny az általa kiváltott elektromos zavarra. A kutatónő óvott azonban attól, hogy az eredményeket egészséges szívvel élő emberekre is vonatkoztassák. "A harag és a stressz vélhetően nagyon eltérő hatással van az egészséges szívre, mint arra, amelynek szerkezeti abnormalitása van" - hangsúlyozta.
   
A kutatócsoport most azt vizsgálja, hogy a harag kezelését oktató kurzusok csökkentik-e a veszélyeztetett csoportba tartozó emberek kockázatát az aritmia kialakulására.