A gyümölcsök, zöldségek, és szójabab termékek mind nélkülözhetetlen alapanyagai az egészséges életmódnak, míg az elhízás kifejezetten káros következményekkel járhat. A táplálkozás és a túlsúlyosság, illetve a különféle rákbetegségek közötti összefüggés felderítése nagy kihívás, amelyre a leginkább fókuszálnak jelenleg a tudósok. A helyes táplálkozás továbbra is az egyik legkellemesebb módja a rák megelőzésének, illetve egészségünk megőrzésének - hangzott el az Association for Cancer Research (az amerikai rákkutatók országos egyesületének) idei összejövetelén.

Gyógyító brokkoli. Véd a mellrák ellen © sxc.hu

Számos étel, mint például a brokkoli és a szójabab fogyasztása vélhetően nyújt némi védelmet a rák ellen, de hogy mindez hogyan történik, még a kutatók előtt sem teljesen világos - számolt be a Newsmax.com. Jelenleg egy olyan biológiai folyamatot fedeztek fel a Los Angeles-i University of California kutatói laboratóriumi kísérleteknek köszönhetően, amely által a fent említett zöldségek két összetevője valószínűsíthetően képes megakadályozni a mell és a petefészek rákos sejtjeinek terjedését, azt, hogy áttétet képezzenek a szervezetben.

Mint kiderült, a diindolmetán (DIM) kémiai anyag, amely a keresztesvirágúak - kelkáposzta, brokkoli, kelbimbó - emésztése során jön létre a szervezetben, illetve a szójában található fő növényi összetevő (izoflavon), a genisztein csökkenti a termelődését két olyan fehérjének, amelyek egymásra ható kémiai kölcsönhatása elengedhetetlen feltétele a mell- és a petefészekrák terjedésének. Amikor tiszta DIM-et és a geniszteint egyszerre alkalmazták a mozgékony rákos sejtek ellen, a kutatók azt tapasztalhatták, hogy ezek a sejtek megálltak; amikor a kettő közül valamelyiket használták fel, a vándorlás és a terjedés kifejezetten csökkent.

„Ezek az összetevők vélhetően lassítják, illetve megelőzhetik a mell- vagy a petefészekrák áttételét, így jelentősen javíthatják a jelenlegi kezelések hatékonyságát. Mielőtt azonban pontosan meghatároznánk, szükség van az elképzelésünk tesztelésére" - fogalmazott Erin Hsu, a molekuláris toxikológián PhD-képzésben részt vevő hallgató. Majd folytatta: vizsgálatokat végeztünk más növényi összetevőkkel, és hasonló eredményeket kaptunk, így arra a következtetésre jutottunk, hogy az újonnan felfedezett biológiai folyamat összekapcsolhatja a védő hatásokat más zöldségösszetevők esetében is. A kutatás szerint a DIM és a genisztein együttes alkalmazása a nagy dózisban alkalmazott táplálékkiegészítők által elért eredményekhez hasonlítható, ám nem kivitelezhető csupán a növények fogyasztása révén.

Flavonolfajták

Szinte valamennyi növény szintetizál flavonolokat, amelyek közül a legismertebbek a kvercetin, a kempferol, illetve a miricetin. A kvercetin általánosan elterjedt a zöldségfélék leveleiben és gyümölcsökben; a kempferol is meglehetősen gyakori a gyümölcsökben, gyökér- és levélzöldségekben, fűszerekben, illetve a hüvelyesekben. Míg a miricetin a bogyós gyümölcsökben, kukoricában, teában mutatható ki számottevő mennyiségben.

Egy, közel kétszázezer ember bevonásával végzett táplálkozásra vonatkozó tanulmány azt bizonyítja, hogy a flavonolokban gazdag étrend csökkenti - különösen a dohányosok esetében - a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát. A flavonolok (lásd keretes írásunkat) elsősorban a gyümölcsök héjában koncentrálódnak; a hatást kiváltó összetevők minden növényi alapú ételekben megtalálhatók, de főleg a vöröshagyma, az alma, a bogyós termések, a kelkáposzta és a brokkoli tartalmaz nagy mennyiségben. Azok az emberek, akik nagy mennyiségű flavonolt juttattak szervezetükbe, 23 százalékkal csökkentették a hasnyálmirigy daganat kialakulásának esélyét szemben azokkal, akik alig ettek ilyen zöldségeket – mutatott rá a kutatást vezető Laurence Kolonel, a Cancer Research Center of Hawaii, vagyis a hawaii rákkutató központ szakembere.

Leginkább a dohányosok esetében tapasztalható a jótékony hatás. Azok ugyanis, akik flavonolokban gazdag ételeket ettek, 59 százalékkal csökkentették a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát, szemben azokkal, akik alig ettek a fent említett összetevőből, és szintén dohányosok. A szakemberek szerint ez feltételezhetően annak köszönhető, hogy a cigarettafüggők esetében eleve nagyobb az esély a hasnyálmirigy daganat kialakulására. A dohányzás ugyanis a hasnyálmirigy-tumor egyetlen elfogadott kockázati tényezője, és a dohányhasználat mellőzésétől eltekintve nehéz olyan életmód-tényezőket felmutatni, amelyek megelőzhetik ezt az amúgy halálos betegséget.

Főleg dohányosokon segít a flavonol © Dripnet

A kutatás nyolc évig kísérte figyelemmel azokat a résztvevőket, akik kitöltöttek egy átfogó táplálékkérdőívet. Bár a tanulmány a résztvevők közötti hasnyálmirigyrákos esetek (529) nagy előfordulása miatt statisztikailag is jelentős, ám egymagában nem adhat választ arra a kérdésre, hogy vajon a flavonolok megakadályozhatják-e a hasnyálmirigyrák kialakulását. „Felfedezéseinket csupán más földrajzi területeken és más lakosságon végzett, további epidemiológiai vizsgálatok erősíthetik meg” – mondta a kutató, mivel a szóban forgó tanulmány elsőként vizsgálta a flavonolok egy speciális kategóriája és a hasnyálmirigyrák kockázata közötti összefüggést.

A kutatók ugyanis három flavonol fogyasztását elemezték: a főleg almában található kvercetint, a spenótban fellelhető kempferolét, illetve a bogyós gyümölcsökben előforduló miricetinét. A három különféle flavonol közül a kempferol bizonyult a leghatékonyabbnak, ugyanis több mint húsz százalékkal csökkentette a kockázatot minden résztvevő esetében. A kutatók négy csoportra osztották a beviteli mennyiséget, majd összehasonlították a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb fogyasztást. Mint kiderült, mindhárom flavonolfajta egyértelműen kapcsolatba hozható a hasnyálmirigyrák kockázatának csökkentésével, igaz csak az aktív dohányosok esetében; a nemdohányzók és a leszokottak körében egyáltalán nem észletek ilyen hatást. A dohányzással való összefüggés a kvercetin és a kempferol esetében mutatkozott meg igazán.

A kutatók leszögezték, hogy tanulmányuk nem vizsgálta azt a biológiai folyamatot, hogyan fejtik ki hatásukat a flavonolok a hasnyálmirigyrák kialakulása ellen. „A flavonolok általános rákcsökkentő hatása főként a sejtciklust és sejtburjánzást gátló képességük következménye, valamint hatástalanná teszik a káros enzimeket és apoptózis, azaz sejthalált okoznak” - fogalmazták meg a kutatók.

Az amerikai rákellenes intézet (National Cancer Institute, NCI) kutatói újabb tényezőket azonosítottak, amelyek egymástól függetlenül növelik a rákos megbetegedések kiújulásának kockázatát. A rizikófaktorok közül kettőn – 65 év feletti életkor, férfi nem – nem lehet változtatni, ám a harmadikon, a túlsúlyon nagyon is.

Óvatosan a túlsúllyal © sxc.hu

Az új ismeretek leginkább a belgyógyászoknak adhatnak segítséget történetesen a vastagbéltükrözésre váró páciensek rangsorolásában – mondják – és tájékoztatásul szolgálhatnak a betegeknek saját kockázatukról. „A kockázatok osztályozása segíthet a belgyógyászoknak rangsorolni, melyik pácienseket kell előre venni, azoknál akik nem első alkalommal ellenőriztetnék a vastagbéldaganatukat” – mondta Adeyinka Laiyemo, az NCI munkatársa.  A kutatók azt mondják, hogy a felfedezések alátámasztják a 2006-os általános irányelveket, amelyeket a U.S. Multi-Society Task Force on Colorectal Cancer és az American Cancer Society közösen dolgozott ki. Ezek az irányelvek azt javasolják, hogy az előrehaladott adenómákkal, vagy három és annál több adenómás poliptól szenvedő betegek esetében háromévente ismétlődjön a kolonoszkópiás vizsgálat.

A probléma ugyanis az, hogy a legtöbb pácienst a kelleténél korábban vizsgálták meg újra (Amerikában félévente, Magyarországon évente kötelező a felülvizsgálat), a megismételt végbéltükrözések képezték az endoszkópiás gyakorlat jelentős részét, elvonva a forrásokat azoktól a betegektől, akik első alkalommal vettek volna részt a szűrővizsgálaton. Előzetes tanulmányok már megállapították, hogy a háromévente megismételt vizsgálatok ugyanolyan biztonságosnak bizonyultak azoknál, akik három vagy annál több adenómás polippal, magas fokú rendellenes fejlődéssel, vagy egy centiméternél nagyobb átmérőjű adenomától szenvedtek.

A tanulmánynak az volt az elsődleges célja, hogy ellenőrizzék, ezen irányelvek betartása révén mennyire ismerhetők fel időben a pácienseknél később kialakuló polipok. Laiyemo szerint a férfiaknak és a 65 év feletti nőknek tudomásul kell venniük, hogy nagyobb az esélyük a gyötrő polipok kialakulására. (A polipok a vékony- vagy a vastagbél falából a bél belseje felé kitüremkedő daganatok, egyaránt lehetnek jó- és rosszindulatúak. Méretük változó; minél nagyobb egy polip, annál nagyobb az esély arra, hogy rosszindulatú vagy rákmegelőző daganat.)

Rostokkal a vastagbélrák ellen © Dripnet

A kutatócsoport a Polyp Prevention Trial (polip megelőzési próba, PPT) résztvevőinek adatait elemezte, amelyben alacsony zsírtartalmú, magas rosttartalmú, sok gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrend volt előírva a polipok kiújulása esetén. A kutatók felmérték az alapoktól az étrendet, az életstílust, és a polipok jellemvonásait közel kétezer esetben, miután legalább egy polipot eltávolítottak és mielőtt a PPT szabályoknak megfelelően átalakították volna étkezési szokásaikat.

Mint kiderült, négy éven belül 230 résztvevőnél veszélyes polipok alakultak ki, és 524 esetben kis kockázatú adenóma kiújulása volt tapasztalható. Laiyemo és csapata szerint a többszörös adenómák kialakulása a legnagyobb rizikófaktor, amely összefüggésbe hozható a polipok megismétlődésével, ám az életkor, a nem és a túlsúlyosság fontos szerepet játszott a kockázat rangsorolásban. Ezek a tényezők közül a kor volt a legjelentősebb, amelyet a nem és az elhízás mértéke követett.

Az egyetlen jelentős tényező, amely esetében csökkent a kockázat, az a nem szteroidos gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID) használata volt. „Előző tanulmányokból már kiderült, hogy az NSAID készítmények csökkenthetik a polipok kialakulását, igaz mellékhatásokkal is számolni kell” – mondta Laiyemo, hozzátéve: „úgy gondoljuk, hogy az embereknek az általános irányelveket kellene követniük, de más változatokat is meg kellene fontolni, az egyéni kockázat és a vastagbéltükrözés szükségessége alapján.”

Az Amerikai Nyugdíjasok Országos Szövetségének (AARP) tagjai között végzett tanulmány azt mutatja, hogy naponta további egy adag gyümölcs vagy zöldség fogyasztása csökkentheti a feji és nyaki daganatok - száj-, nyelv, gége, garatrák - kialakulásának esélyét, de az adatok azt tükrözik, hogy nem érdemes egynél megállni – vélik a National Cancer Institute kutatói.

Hatásosabb a zöldség, mint a gyümölcs? © sxc.hu

Egy nagy, ötszázezres átfogó tanulmány során ötven év és afeletti férfiakat és nőket vizsgáltak, s mint kiderült, akik több gyümölcsöt vagy zöldséget fogyasztottak, azoknál alacsonyabb volt a feji és nyaki daganatok előfordulása, amely a legtöbb halált okozó daganatok listájának hatodik helyén áll, évi több mint háromszázötvenezer ember halálát okozva. „A magas halálozási arány miatt különösen fontos ezen daganattípusok esetében a védelmet nyújtó tényezők megismerése” - fogalmazott Neal Freedman, a National Cancer Institute szakembere.

A tanulmány résztvevőinek egy étkezési szokásokra vonatkozó kérdőívet kellett kitölteniük, majd Freedman és kollégái öt éven keresztül kísérték figyelemmel a résztvevőket, és folyamatosan dokumentálták a feji és nyaki daganatos eseteket ez idő alatt. Az eredmények szerint azok a résztvevők, akik napi ezer kalória fogyasztása mellett hat adag gyümölcsöt és zöldséget is ettek, 29 százalékkal csökkentették a szóban forgó daganatok kialakulásának kockázatát azokhoz képest, akik csupán másfél adagot fogyasztottak el naponta. Egy adag nagyjából egy közepes méretű friss gyümölcsnek, nyolc evőkanál szeletelt gyümölcsnek vagy zöldségnek, tizenhat evőkanál zöldleveles zöldségnek, vagy 1,8 deciliter friss gyümölcslének felel meg. „Napi ezer kalória mellett csupán plusz egy adag fogyasztásával hat százalékkal csökkenthető a kockázat” - hangsúlyozta a szakember.

Freedman szerint azok, akik sok gyümölcsöt esznek, hajlandóak több zöldséget is fogyasztani, és fordítva. Hogy a kétféle ételt függetlenül mérhessék, a kutatók a gyümölcs és zöldségfogyasztást is bevették a kutatásba. Ezáltal lehetőségük nyílt arra, hogy összehasonlítsák a résztvevőket állandó mennyiségű zöldségbevitel mellett a gyümölcsfogyasztás különböző szintjeivel, és fordítva. Mikor a gyümölcs és zöldség bevitelt egy időben vizsgálták, a daganatokkal szemben kialakuló védelem a zöldségfogyasztás esetében erősebbnek tűnt, mit a gyümölcsnél.

„Bár a gyümölcs és zöldségfogyasztást, mint rákmegelőző funkciót nem írhatjuk elő egyértelműen más életmódbeli szabályok mellé, de az eredményeink megegyeznek más, megelőző vizsgálatokkal” – mondta Freedman, hozzáfűzve: „vizsgálataink szerint a gyümölcs- és zöldségfogyasztás védelmet adhat a feji és nyaki daganatokkal szemben, és támogatja az aktuális gyümölcs- és zöldségtartalmú étkezési ajánlásokat.”