A PMX

A PMX (Product Media Index) szegmentációs módszer, amely tartalmazza a GfK és a Szonda Ipsos együttműködésében folyamatosan készített és negyedévente publikált Nemzeti Médiaanalízis és a GfK Hungária 3,8 millió magyar háztartást reprezentáló, heti rendszeres-séggel 2000 háztartás meg-kérdezésével készített Háztar-táspanel adatbázisát. A közös adatbázis tartalmazza a legfon-tosabb médiumok (sajtó, rádió, tévé, online) közönségadatait, életstílusra vonatkozó ismérve-ket, valamint többezer termék-hez és szolgáltatáshoz kapcso-lódó fogyasztási adatokat. Ez az eszköz az eddigieknél mélyebb, a célszemélyek fogyasztására épülő szegmentációt tesz lehetővé, s így segíti marketing-kérdésekben a döntéshozók, és a médiatervező ügynökségek munkáját - áll a módszert ismertető sajtóközleményben.

A GfK Hungária Piackutató Intézet és a Szonda Ipsos által közösen létrehozott új adatbázis, a Product Media Index (PMX) 2005/I. féléves adatai szerint ma Magyarországon a 15 éves és idősebb lakosság mintegy 32 százaléka rendelkezik valami módon interneteléréssel; 15 százalékuk már otthonról is csatlakozhat a hálóra - áll a PMX-szel mért eredményekről szóló elemzésben. Ők egyébként többen vannak, mint a munkahelyi interneteléréssel rendelkezők (11 százalék). 10 százalék iskolában, 11% nyilvános helyen (könyvtárban, internetkávézóban), 7 százalék pedig egyéb más helyen jut internethez. Az internethasználók egy hónapban átlagosan 34 és fél órát töltenek a világhálón - ismerteti a közlemény.

Kik a legintenzívebb internethasználók és hol érhetők el legkönnyebben?

Az internetet minden, vagy majdnem minden nap használók az általános női lapokat (28 százalék), a megyei/helyi napilapokat (26 százalék) és az országos közéleti napilapokat (23 százalék) olvassák rendszeresen. Ha az egyes lapok rendszeres olvasói közül kikerülő legnagyobb gyakorisággal internetezőket vizsgáljuk, első helyen - a mért mutatók alapján - a számítástechnikai és informatikai lapok olvasói végeznek, hiszen 39 százalékuk minden, vagy majdnem minden nap használja a netet. Az aktuális információkra talán „legéhesebb” és szakmájukból adódóan talán leginkább rohanó életmódot folytató gazdasági és pénzügyi lapok rendszeres olvasóinak 37 százaléka használja a világhálót, míg a politikai-közéleti lapokat rendszeresen olvasók esetében ez az arány 25 százalék.

Az adatokból akár arra a következtetésre is juthatunk, hogy a tévénézés és az internetezés valami módon helyettesíti egymást a médiafogyasztási struktúrában – nagy valószínűséggel a médiafogyasztásra fordítható szabadidő korlátossága miatt. Az országos kereskedelmi csatornák rendszeres nézőinek csupán 5 százaléka használja az internetet minden, vagy majdnem minden nap. Ugyanez az arány az országos közszolgálati csatornák rendszeres nézőinek körében 3 százalékot ér el.

A közszolgálati rádiók rendszeres hallgatóinak csupán 3 százaléka internetezik napi rendszerességgel, a napi rendszerességgel internetezők körében a kereskedelmi rádiók rendszeres hallgatóinak aránya pedig eléri a 14 százalékot.
Az internetező társadalom italfogyasztási szokásait elemezve megállapíthatjuk, hogy koffeintartalmú italok – így kávé és tea – fogyasztása terén jellemzően nem intenzívebb fogyasztók, mint a lakosság egésze. Az interneten hetente több alkalommal böngészők 15 százaléka tartozik a legintenzívebb teafogyasztók (a teljes lakosság körében ez 13 százalék) és 16 százaléka a babkávéból készült klasszikus italt leggyakrabban fogyasztók közé (a teljes lakosság körében ennek aránya 18 százalék). Más a kép azonban, ha a szörfözők energiaitalok és az üveges alkoholos koktélfogyasztását vizsgáljuk. A leggyakrabban netezők mintegy kétszer nagyobb arányban fogyasztják ezeket az italokat, mint az a teljes lakosság körében megfigyelhető.